A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik.
A PÜNKÖSDÖLÉS
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!
Te nyitod rózsákat meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
Neked virágzanak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak…
Ily jó időket élvén Isten kegyelméből,
Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szűbűl,
Igyunk, lakjunk egymással vígan szeretetből.
A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, az ünnep ugyanis a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, mozgó ünnep a május 10-e és június 13-a közötti időszakban. Ősi tavaszünnep, a virágok, fák, rózsák megújhodásának, virágzásának ünnepe, a kereszténység a szentlélek alászállásának napjaként tiszteli. Jellegzetes pünkösdi népszokás a pünkösdölés, a pünkösdi király és királyné választás, mely szinte minden faluban másként zajlott le. Több helyen búcsú napot is tartanak, Csíksomlyón és Ferencszálláson máig a pünkösdi búcsú vonzza a legnagyobb tömegeket.
Pünkösd idő- és termésjósló napként is ismert. Ha ezen a napon esik az eső, üszkös lesz a gabona. Ha szép az idő, sok bor lesz. Sokfelé a pásztorok bort és kalácsot kaptak a gazdáktól, a kihajtott állatok számának megfelelően. A szokásos ünnepi étel a rántott csirke, vagy az idei liba volt, uborkasalátával. Lehetőleg sárga süteményt sütöttek, ez a szép kendertermést biztosítja.
Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat – nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát – tett, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól. Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és termésjóslásra is van példa. Gyimesben, Csík megyében úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor termés várható. A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Baranyában és Palicson azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Az eső azonban nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
Húsvéti dalciklusuk után újabb közös online munkával jelentkezett Gryllus Dániel és Lackfi János: a zeneszerző és a költő ezúttal pünkösdre írt dalt.
A húsvéti sorozat sikere arra ösztönözte az alkotókat és a szervezőket, hogy az ötven nappal utána következő ünnepre, a Szentlélek kiáradását ünneplő Pünkösdre is szülessen új ének. A szerzők hasonló szellemben, mai lelkülettel írták a kétezer éves történetet köszöntő dalt, amelyet Gryllus Dániel a Várkert Bazár Facebookoldalán mutatott be május 29-én este közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház az MTI-vel.
Mint felidézték, a húsvéti ünnepkörben, virágvasárnaptól húsvét hétfőig minden nap megszólalt egy új, a naphoz kapcsolódó dal a Várkert Bazár oldalán. Ezek a dalok erre az alkalomra íródtak, Gryllus Dániel zeneszerző és Lackfi János költő alkotásai.
„A nézettség igazolta a vállalkozást, nagyon sok vers és zenebarát számára adott élményt a sorozat, amely nem szorítkozott arra, hogy a szentírás szövegét ültesse át dalokba, hanem az egész ciklusban végig mai állapotunkból, mai gondolatainkat beleszőve jelenítette meg a passió történetét” – áll a kommünikében.
