„A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak.” Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, az alkotmány napja és az új kenyér ünnepe.
Árpád-házi Szent István született 970-975 körül valószínűleg Esztergomban, és elhunyt 1038. augusztus 15-én. István ugyan apja és anyai nagybátyja után a Stephanus (görögül „megkoszorúzott”) nevet kapta, családja és a nép Vajk (törökül „hős”, „bátor”, „bajnok”) néven emlegette. A koronázás időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg. A pécsi püspökség alapítólevelének dátumából kiderül, hogy 1009. augusztus 23-án István király uralkodásának 9. évében volt, a koronázás tehát 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. Élt körülbelül 68 évet, uralkodott közel 38 évig.
Uralkodása idején I. István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén, betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.
Első királyunk legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, sikereinek titka egyensúlyteremtő képességében rejlett. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen. István az „Intelmekben” ezt írja: „A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása… Ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz életet, ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy… A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak.”
És István türelmes volt, tisztában volt apja, Géza örökségével: az államalapítás, népe létének biztonságba helyezése Európában nem megy egyik napról a másikra, és számos megpróbáltatással, kihívással és kompromisszummal jár. Azt nem tudni pontosan, hogy hány jó magyar varkocsos feje hullott le, miután a kereszténységet – bármely más európai népnél gyorsabban – felvettük, de bizonyosan nagy vérengzés volt.
XI. Ince pápa 1686-ban Istvánt szentté nyilvánította, s elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg augusztus 16-án Szent István ünnepéről. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, de az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt.
Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József császár munkaszüneti nappá nyilvánította.
A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, és kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelték nyilvánosan. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek. Először az új kenyér ünnepének nevezték, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.
Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.
Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg, az Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.
