A híres család vagyonát és nagyságát megalapozó nagybirtokos a tollat is kiválóan forgatta, a diplomácia mellett az írást tartotta a legfontosabb fegyvernek. Esterházy Miklós gróf 370 éve, 1645. szeptember 11-én halt meg.
Bölcs házasságkötésével és uralkodója iránt tanúsított konzekvens lojalitásával Esterházy Miklós lefektette a hatalmas Esterházy-vagyon alapkövét. Esterházy Miklós 1583. április 8-án született Galántán a pozsonyi alispán, Esterházy Ferenc és Illésházy István nádor Zsófia leánytestvérének tizedik fiaként. Az előkelő rokonságon kívül nem sok mindennel indult az életben; az anyagi gondokkal küszködő szülők hétéves korában nagynénjéhez küldték, tízéves korától a jezsuiták nevelték. A protestáns fiú tizenhat évesen katolizált, ami később nagyban megkönnyítette előmenetelét.
A fényes pályához azonban kiváló képességek kellettek
Az 1600-as évek elején Mágóchy Ferenc felső-magyarországi főkapitány udvarában szolgált, mentorának halála után az özvegy, Dersffy Orsolya maga nyújtotta kezét a szegény sorsú ifjúnak. A nála jóval idősebb, de még mindig mutatós és nem utolsósorban dúsgazdag asszonnyal pontosan egy nappal a gyászév letelte után tartották meg az esküvőt.
Amikor felesége 1619-ben meghalt, a rámaradt óriási vagyont egy újabb házassággal növelte: 1624-ben az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata, Thurzó Imre özvegyét, Nyári Krisztinát vezette oltár elé. Majd két évtizedig éltek boldog házasságban, kilenc gyermekük született. Esterházy két feleségének portréja ma egymás mellett függ a kismartoni Esterházy-kastély falán.
A fényes pályához azonban kiváló képességek kellettek, továbbá feltétlen hűsége a Habsburg-házhoz, ami nem zárta ki erős nemzeti érzelmeit. II. Mátyás magyar király, német-római császár 1613-ban bárói rangra emelte, 1618-ban II. Ferdinánd magyar királlyá koronázásakor aranysarkantyús vitézként ő vitte Magyarország zászlaját. A harmincéves háború idején is a király rendíthetetlen híve maradt, még akkor is, amikor 1621-ben a nikolsburgi béke Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek adta legfontosabb birtokát, Munkács várát. Kárpótlásul II. Ferdinánd császártól megkapta a Bécshez közeli (ma ausztriai) Fraknó várát és Kismartont és az uradalmat, a család későbbi központját, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését
Az 1625-ös soproni országgyűlésen nádorrá választották, hivatalát haláláig viselte. Világosan látta, hogy a nemzet érdeke a török kiűzése és a három részre szakadt ország egyesítése, még ha erre azonnal nem kerülhet is sor, mert Európa hatalmait a harmincéves háború köti le. „Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem tehetünk is” – hangoztatta. Akkoriban nem viseltek komolyabb hadat a török ellen, de ő 1623-ban fényes győzelmet aratott a boszniai pasa seregei fölött. Magyarország nádoraként 1625-tól a király helytartójához méltó udvart tartott a Lackenbachi kastélyban. A nagy reneszánsz kerttel körülvett előkelő kastély nagy hatású teológiai kör találkozóhelyévé vált. A kastélyban Miklós gróf megalapította a Bibliotheca Esterhazyana névre keresztelt hatalmas könyvtárat, melynek polcain a jelentősebb magyar könyvtárak állományai voltak fellelhetők. Az egymás mellett sorakozó, a felekezeti fősodornak ellentmondó és a reformáció nézeteit tükröző írások az európai vallásháborúk idején Magyarországon tapasztalható liberális hangulatot bizonyítják.
1626-ban megkapta az Aranygyapjas rendet, s ezzel a kor legbefolyásosabb politikusai közé emelkedett. A tollat is kiválóan forgatta,
a diplomácia mellett az írást tartotta a legfontosabb fegyvernek.
Ugyancsak Miklós gróf alapította a Fraknó várában máig is megtekinthető Esterházy-kincstárat, mely az arany- és ezüstművészet remekeiből, valamint díszes órákból áll. Ezen a helyen található az 1621-ben Miklós gróf által zsákmányolt oszmán díszsátor is, mely műfajának egyik legnagyobb darabja. Elkészült az alaposan megerősített bástyaöv is, 1632-től a várkápolnán, 1642-tól pedig a kincstáron, illetve az új lakószárnyakon dolgoztak.
Esterházy, akinek a dinasztia iránti hűségét senki sem kérdőjelezhette meg, a bécsi udvarban nyíltan képviselte a magyar érdekeket. Szorgalmazta a végvárak újjáépítését, hajdúkat telepített a határvonalra, és megszervezte a védelmet a betörő törökökkel szemben. Nagyhöflányi birtokán hunyt el. Pál fia, a hercegi ág megalapítója egyetlen magyar főúrként a nádori tisztségben is apja örökébe lépett.
