Szombatra virradóra, életének 102. évében elhunyt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni nyugdíjas magyar nyelvtanár, oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója- számolt be a Népszava.
RADNÓTI MIKLÓS: OKTÓBER, DÉLUTÁN
(részlet)
Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni,*
s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról,
hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, –
mikor átkarolt, kérte, őrizzem pihenését.
De nap kacsintgat át fodrán a lombnak,
vad darazsak dudolnak körül haraggal.
És a lomb makkal felel és feleselget,
hulló makk makkot kerget, nem tud a fán maradni.
Fanni fölébred és álmos szeme kék,
keze oly szép, mint szentkép keze és gonddal
békít a lombbal, végigsimít a számon
s ujját ott tartja három harapós fogamon még,
A nyilas katonák által meggyilkolt magyar költő, Radnóti Miklós özvegye, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Budapesten született 1912. szeptember 8-án. Tanárként dolgozott,, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizve férje emlékét, ma is abban a lakásban él, ahol valamikor kettesben laktak a férjével, s ahol megmaradt az ajtón a régi névtábla: Dr. Radnóti Miklós.
Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult. Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”.
Gyarmati Fanni, a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez és sok más közismert, méltán népszerű vers múzsája valódi összekötő kapocs a múlt és a jelen között. Hiszen nemcsak, hogy végigélte a XX. század vészterhes korszakát, a náci pusztítást, de férje munkaszolgálatainak és elhurcolásának közvetlen tanúja volt. 1935-ben házasodtak össze Radnótival, és ekkor költöztek a Pozsonyi útra a XIII. kerületbe. Radnóti a legnehezebb időszakban, 1944-ben a munkaszolgálatban képzeletben vele beszélgetett, hozzá és neki írt. „A mélyben néma, hallgató világok, / üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, / de nem felelhet senki rá távol, / a háborúba ájult Szerbiából / s te messze vagy. Hangod befonja álmom, / s szivemben nappal ujra megtalálom, / hát hallgatok, míg zsong körém felállván / sok hűvös érintésű büszke páfrány” (Levél a hitveshez).
A Pozsonyi úti lakás, amelynek berendezése nagyjából 78 éve ugyanaz, egykoron nagyon hamar az irodalmi élet bázisa lett: Schöpflin Gyula, Hont Ferenc, Baróti Dezső, Ortutay Gyula és Sík Sándor is állandó vendég volt itt. Az ajtón még ma is dr. Radnóti Miklós névtáblája áll.
Gyarmati Fanni 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát. Az özvegyet 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért.
„Mert ha Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni nem lenne a világnak, most nem tudnák átadni a Radnóti-díjat sem.” 2012-ben az akkor 100. születésnapját ünneplő Gyarmati Fanni, a költőóriás özvegye és irodalmi emlékének gondozója megkapta a Radnóti Miklósról elnevezett díjat.
