Federico García Lorca őserejű, forradalmi költészetét senki nem is vitatja, csak méltatják, mint a 20. század egyik legnagyobb költő-géniuszát.
Federico García Lorca mély szimbólumok, szeszélyes képek tragikus sorsú poétája; költészetének két lidérce, a csendőr meg az erőszakos halál mindvégig elkísérte: csendőrgolyó oltotta ki életét Granadában. García Lorcát sokáig inkább csak hírből ismertük. Jobbára színpadon találkoztunk vele, mint a formakereső, gazdag líraiságú realista dráma úttörőjével. Pedig a nagyvilágot már rég megigézte García Lorca őserejű, forradalmi költészete; már nem is vitatják, csak méltatják, mint a 20. század egyik legnagyobb költő-géniuszát.
Federico García Lorca (1898-1936) a legnagyobb spanyol költők és drámaírók egyike. 1928-ban megjelent, Cigány románcok (Romancero gitano) című kötete a világirodalom alapművei közé tartozik. A görög tragédiák feszességét a népi szürrealizmussal vegyítő drámái viharos gyorsasággal váltak a 20. századi drámairodalom klasszikusaivá.
FEDERICO GARCÍA LORCA: SIRATÓÉNEK IGNACIO SÁCHEZ MEJÍAS TORREÁDOR FÖLÖTT
(részlet)
Nem ismer téged senki. Nem. De én dalollak.
Derítem glóriába arcéled gráciáját.
Tudásod érettségét dalommal dicsőítem,
mert ábrándod halál volt, a halál szájaíze,
s vitézlő vígságodra köddel vonult a bánat.
Soká születik párja – tán sose jön világra
ily andalúz, ily tiszta, kalandokban ily gazdag.
Elcsukló szavaimmal siratlak délceg fenség,
s a gyászos szél örökké reszket az olajfák közt.
(Fordító: Nagy László)
Muzsikusnak készült, nagy hatással volt rá Manuel de Falla. Fiatalon a szürrealizmus híve, Salvador Dalí és Luis Buñuel a legjobb barátai. 1920-ban írta első színdarabját, A halálthozó pillangót egy előadás erejéig Madridban is bemutatták. 1922-ben részt vett a granadai népzenei fesztiválon, ennek hatására a népköltészetben és a cigány művészetben, a hagyományos műfajokban vélte megtalálni a saját mondandójához illő kifejezési formát. Ekkor jelentek meg rendkívül népszerű kötetei, az Andalúz dalok és a Cigányrománcok. 1927-ben Maria Pineda című darabjához Dalí tervezett díszletet, s ebben az évben nyílt kiállítás Barcelonában rajzaiból. Gallo címmel folyóiratot indított, majd New Yorkban és Kubában töltött egy évet.
Költőként hatalmas színházakat tölt meg, minden visszaemlékezés szerint varázslatos előadó. A bigott katolikus Spanyolországban állandó feszültséget okoz számára, hogy meleg, erről a korszakot meghazudtoló őszinteséggel ír több versében és drámájában.
1936 augusztusában, a Franco által kirobbantott polgárháború kezdetén a fasiszták elhurcolták. Agyonlőtték és tömegsírba dobták Granada közelében.
Federico García Lorca-est
Időpont: 2017. szeptember 25. 19:00
Helyszín: Fesztivál Színház, Budapest
Az esten Fátyol Hermina, Fátyol Kamilla és Fodor Tamás előadásában Lorca versei mellett elhangzanak az életéről szóló dokumentumok, a spanyol népzenéről írt tanulmányának részletei, és korai szürrealista darabjainak jelenetei is megelevenednek. Fülei Balázs Manuel de Falla és Debussy műveit játssza, Horti Lilla operaénekes és Csáki András Lorca népdalfeldolgozásaiból ad elő.
Debussy, de Falla, García Lorca (zene)
Az esten elhangzó művek fordítói: Tótfalusi István, András László, Weöres Sándor, Molnár Imre, Rab Zsuzsa, Somlyó György, Kada Júlia, Xantus Judit, Timár György, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Garai Gábor, Eörsi István, Illyés Gyula, Vas István
Közreműködők: Fátyol Hermina, Fátyol Kamilla, Fodor Tamás (színművész), Horti Lilla (ének), Fülei Balázs (zongora), Csáki András (gitár)
Czakó Zsolt látvány (Salvador Dalí és Federico García Lorca képeinek, valamint Luis Bunuel filmjének felhasználásával)
Fábri Péter műsorösszeállítás
Keresztury Tibor sorozatszerkesztő
Balog József rendező
