„Tragikus sorsú komika vagyok. Tragikus hősnőket hordozok magamban.” 80 éve, 1944. január 5-én született Schütz Ila, a klasszikus kabarék komikája, a némajátékok nagy mestere, aki drámai képességekkel megáldott művész volt.
„Tragikus sorsú komika vagyok. Tragikus hősnőket hordozok magamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor komikaként megyek a színpadra” – nyilatkozta egyszer Schütz Ila Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló művész, a magyar színjátszás egyik legeredetibb és legsokoldalúbb komikája.
A Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes színművész 1944. január 5-én született Budapesten. Iskolái elvégzését követően, 1962 és 1964 között a Margit Kórházban adminisztrátorként dolgozott. Később szabás-varrást tanult, s a Népművészeti Ktsz-nél mint meós, azaz átvevőellenőr helyezkedett el, első színpadi szárnypróbálgatásai az ottani színjátszó körhöz fűződnek. A bolondozó természetű, barátai által „örökké bohóckodónak” nevezett Schütz Ila ezzel rátalált önmagára és hivatására. 1965-től járt a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben diplomázott. Főiskolás évei alatt is tagja maradt az Egyetemi Színpadnak, sőt a MAFILM Filmszínészképző Stúdiumát is elvégezte.
Komikaként kezdte a pályafutását, de tragikaként lett országos hírű. E két elem többféle módon összekeveredett az életében, és ez tette naggyá alakításait.
„A színjátéknak köszönhetem az életem. Ebben a szakmában megengedik, hogy olyan szeszélyes és olyan bohókás legyek, amilyen vagyok. És olyan ellentmondásos.”
Számos klasszikus szerző darabjában nyújtott kiemelkedőt, többek között Rosaline-ként Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiájában, Másaként a Sirály és Szonyaként a Ványa bácsi című Csehov drámákban.
Diplomás színészként egy évadot a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadon töltött, de a komika szerepkörön kívül más feladatokra is vágyott, így 1970-ben a Madách Színházhoz szerződött. A társulatnak 22 éven volt tagja, s szebbnél szebb feladatokat kapott. 1993-ban a József Attila Színházba szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Színpadi munkájával párhuzamosan a MAFILM és a Magyar Televízió is rendszeresen foglalkoztatta.
Munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, az érdemes művész kitüntető címet 1981-ben, a Déryné-díjat 1997-ben, a kiváló művész elismerést 1999-ben vehette át.
Életművét olyan nagysikerű színházi szerepek alkotják, mint Viola Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Kamilla Szigligeti Ede Liliomfi, Bernarda García Lorca Bernarda Alba háza, Natasa Csehov Három nővér, Eugénia Molnár Ferenc Olympia című darabjában. Számtalan színpadi szerepe közül a legemlékezetesebb Doris volt Slade Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában, amelyet több mint háromszáz alkalommal játszott Sztankay István partnereként.
Alakját több mint harminc játékfilm őrzi, így a Csend és kiáltás, Szép lányok, ne sírjatok!, a Hahó, a tenger!, A Pendragon-legenda. Egyik utolsó epizódszerepe a Valami Amerika című film takarítónője volt, amelyben ismét nagyot nevettetett. A televíziós produkciók sorában többek között A talpsimogató, a Tisztújítás, Az ördög cimborája, A medikus, a Régimódi történet, a Villámfénynél és az Eklézsia-megkövetés című drámaadaptációkban alkotott maradandót.
Imádta a közönség,
sorban jöttek a jobbnál jobb szerepek, szakmai sikerek, elismerések, magánéletében mégsem találta meg a harmóniát. Leghangosabb sikerét Bernard Slade Jövőre veled ugyanitt! című kétszemélyes komédiájában aratta Sztankay Istvánnal, akihez élete végéig különleges kapcsolat fűzte. Volt egy időszak, amikor nem születhetett nélküle tévés bohózat vagy rádiókabaré, de élete végén már nem keresték.
A neves komika férje halála után magányosan és depressziótól gyötörve élt, munkájában sem talált annyi örömöt, mint régebben. Schütz Ila 2002. december 11-én halt meg.
Pályatársa, Benkő Péter Schütz Ila halála után így emlékezett rá: „Olyan típusú színész volt, aki mindent tudott. Nemcsak hogy humora volt, hanem tragika is volt, szép is volt, csúnya is volt, cseléd is volt, és királynő is.”
Emlékét színházi előadások mellett kabarék, tévé- és játékfilmek őrzik. Szerepelt többek között a 78-as körzet című, máig sikeres sorozatban, és az Ismeri a szandi-mandit?, a Madárkák, valamint a Nyulak a ruhatárban című filmekben. Tragikus véget ért életének kacagtató alakításait a Szeszélyes évszakok kabarésorozat őrzi.
