A rendek 575 éve, 1446. június 5-én Hunyadi Jánost választották meg kormányzóvá. Ő megpróbálta helyreállítani az ország egységét, de az oligarchák támogatása híján kudarcot vallott.
Adorján Andor írta 1912-ben megjelent „Nagy katonák” című könyvében:
„Hunyadi János lelke nagy erejével nemcsak, hogy megvédte a hazát, de úgyszólván Európa érdeklődésének és aggódásának középpontjává tette Magyarországot. Hunyadinak köszönhetjük, hogy az egész keresztény Európát áthatotta a szabad Magyarország szükségességének tudata.”
575 éve, 1446. június 5-én – V. László kiskorúsága idején – választották meg a magyar rendek Hunyadi Jánost a Magyar Királyság kormányzójává.
A dicsőséges hosszú hadjáratot lezáró előnyös béke ellenére, abban a reményben, hogy sikerül végleg kiűzni a Balkán-félszigetről a törököt 1444 szeptemberében az I. Ulászló és Hunyadi János vezette sereg támadást indított II. Murád szultán ellen.
A korábbinál lényegesen rosszabb kilátásokkal meginduló hadjárat döntő ütközetére 1444. november 10-én került sor Várnánál. Az összecsapás során I. Ulászló életét vesztette és ezzel a csata kimenetele is eldőlt, amit Hunyadi vakmerő bátorsága és a hadvezetésben való jártassága sem tudott megfordítani.
A csata elveszett, a király halálával az ország uralkodó nélkül maradt. A válságos helyzetben végül a csecsemőként megkoronázott, de még gyermek V. Lászlót képviselve a rákosi országgyűlés Hunyadi János erdélyi vajdát kormányzói rangra emelte. Hunyadi ettől kezdve királyi jogokkal rendelkezett, kezelte a királyi birtokokat és jövedelmeket, de alapvetően minden figyelmét a már-már rögeszméjévé vált török elleni háború kötötte le.
1453-ban lemondott a kormányzói címről a 14. életévét betöltő V. László javára, ám mint az ország főkapitánya továbbra is jelentős befolyással bírt.
1456. július 22-én II. Mehmed szultáni serege felett aratott dicsőséges, nándorfehérvári győzelmével hetven évre megállította az Oszmán Birodalom terjeszkedését Európában.
A III. Calixtus pápa által 1456-ban imabullában kihirdetett déli harangszó, amelyet VI. Sándor pápa rendelkezésével megerősített, örökre összefonódott Hunyadi János és Kapisztrán János nevével. A harangszó ma nemcsak a kereszténység, hanem a béke védelméreó is szólít mindenkit.
