Ünnepélyes keretek között újul meg Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századéiból című költeménye kéziratának letéti szerződése.
A nagyközönség előtt kevésbé ismert, hogy az Országos Széchényi Könyvtár sokmilliós gyűjteményében vannak okmányok, melyek nem a Könyvtár tulajdonát képezik. Az pedig szinte egyáltalán nem ismert, hogy egyik legnagyobb nemzeti ereklyénk, a Hymnus kézirata is ezek közé tartozik.
Kölcsey Ferenc kéziratai, halálát (1838) követően, félárva unokaöcsének, Kölcsey Kálmánnak tulajdonát képezték, ám kiskorú lévén, a kéziratok további sorsát illetően édesanyja, özv. Kölcsey Ádámné, Szukányi Josephéin járt el.
Az értékes hagyaték a következő évtizedekben több részre szakadt, kerültek okmányok az Akadémia és a Széchényi Könyvtár tulajdonába, ám az értékes verskéziratok egy kötege a család tulajdonában maradt, köztük a Hymnus is. Ez utóbbinak sorsáról a 20. század közepéig semmit sem tudott az irodalomtudomány, lappangott. Ekkor, 1944 nyarán, a megőrzés felelősségétől indíttatva helyezte el letétként Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda a pótolhatatlan kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol az óta is őrizzük.
A tulajdonos család a nemzeti ereklye megőrzése iránti felelősségtől indíttatva egykori döntését megerősíti, és 2017. július 3-án 13 órakor az Országos Széchényi Könyvtár épületében a Felek – a család képviseletében Fáy Péter, az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében Tüske László főigazgató – ünnepélyesen aláírják a megújított Letéti szerződést. Ez alkalommal magát a Hymnus kéziratát is megtekinthetik az érdeklődők.
A Szózat dallampárja, Erkel Hymnusa 1844 tavaszán keletkezett. Az ahogyan Kölcsey verse végérvényesen összefonódott Erkel zenéjével és jelképpé magasztosult, az elmúlt több mint másfél évszázad magyar kultúrtörténetének egyik legérdekesebb folyamata.
