Egy élő klasszikus, akinek szólókoncertjei újraértelmezték a zongora szerepét a modern jazzben. Korunk egyik legkreatívabb, megalkuvást nem ismerő jazzmuzsikusa, Keith Jarrett közel kilenc év után, július 3-án újra a Müpában koncertezik.
Az egyik legjobb improvizációs készséggel megáldott zongorista
Keith Jarrett 1945-ben született, abszolút hallással rendelkező csodagyerekként háromévesen kezdett el zongorázni, hatévesen már koncertezett. Tízéves sem volt, amikor már turnézott és saját szerzeményeivel lépett fel. Az első „felnőttkori” zenekar, amelyben játszott, a Charles Lloyd Quartet volt.
Klasszikus zenei tanulmányai mellett még tinédzserként megismerkedett a jazz zenével. Tanulmányait követően a műfaj iránti elkötelezettsége Art Blakey, Charles Lloyd és Miles Davis együtteseiben vezette őt, saját művészi arculatának kialakításában két, párhuzamosan működő kvartett játszott kulcsszerepet.
A zongorista viszonylag korán önálló karrierbe kezdett, bár szólóprodukciói mellett dolgozott Jan Garbarekkel, Palle Danielssonnal és Jon Christensennel; majd Charlie Hadennel, Paul Motiannal és Dewey Redmannel alapított kvartettet. Több mint két évtizede Gary Peacockkal és Jack DeJohnette-tel alkotott triója jelenti számára a zenekari muzsikálás színterét.
Később klasszikus zenei lemezekkel is jelentkezett, jazzben pedig a trió formáció mellett kötelezte el magát. Legtermékenyebb zenekarának a Jack DeJohnette dobossal és Gary Peacock bőgőssel életre hívott, The Standards Trio számít.
Keith Jarrett zenei világa számos hatást fogadott magába a jazztől kezdve a klasszikus zenén át a bluesig és a folkig. Pályája kezdetétől hatalmas mennyiségben adja közre produkciót, 1971 és 1991 között tizennégy szólólemezzel szerepelt a piacon. Rögtönzött szólózongora-koncertjei és lemezfelvételei az elmúlt több mint negyven évben új irányokat jelöltek ki a kortárs jazz területén. Mind közül kiemelkedik az 1975-ös legendás The Köln Concert, amely minden idők legnagyobb példányszámban eladott szólózongora-albuma lett. Fogalom és intézmény lett, aki előtt sorra nyíltak meg a zene korábban hermetikusan zárt fellegvárai, a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a milánói Scala.
Keith Jarrett új világot teremtett az európai technikának a dzsessz ritmikai közegébe való beágyazásával, ugyanakkor lemezre játszotta a barokk zene monumentális alkotásait, Johann Sebastian Bach és Handel zongoraműveit. Számtalan felvétele között olyan produkciók találhatók, amelyek újraértelmezték a zongora szerepét a kortárs zenében.
Keith Jarrett már a Müpa nyitását követő második évben, 2007. október 18-án szólózongora-koncertet adott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ez azóta is sok jazzrajongó számára az egyik legemlékezetesebb előadás, amelyet e falak közt átélt. A különleges esemény július 3-án, a 2015/16-os évad záróakkordjaként ismétlődik meg.
Keith Jarrett koncertjére a Müpa+ hűségprogram Arany és Platina szintű tagjai május 10-én 10 órától elővásárlásban, a nagyközönség és a Müpa+ hűségprogram Alap és Ezüst szintű tagjai május 11-én 10 órától válthatnak jegyeket a koncertre a Müpa honlapján és jegypénztáraiban.
