Kellemes húsvétot nemcsak szóban, hanem írásban is kívánhatunk rokonainknak, barátainknak, ismerőseinknek. Vajon honnan ered és mikortól szokás a húsvéti képes levelezőlapok küldése?
Az édeskés, néhol mókás képeslapok a gyűjtők számára ma már értéket jelentenek, elkészültükkor mindennapos dolog volt ilyeneket küldeni ismerősöknek, barátoknak. Osztrák találmány a húsvéti képeslap. Milyen üzeneteket, üdvözleteket és képeket, ábrákat küldtek egymásnak egykor?
A postai úton továbbított üdvözlet illusztrálása másfél évszázada dívik: karácsonyi üdvözletekkel kezdődött – húsvéti jókívánságokkal folytatódott. Az előbbit egy britnek, az utóbbit egy osztráknak köszönhetjük. Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat.
Nyugati szomszédainknál 1869-ben dr. Emanuel Hermann hívta föl magára a posták figyelmét a találmányával, a „levelező kártyával”. Ausztriában és Magyarországon a postaigazgatások 1869. október 1-jén hozták forgalomba a világ első postai levelezőlapját. A kiegyezést követő második esztendőnek októberétől már mindenkinek lehetősége volt ilyen 8,5 x 12,2 centiméteres üdvözletet küldeni szeretteinek. Az addig egyszerű szürke kártyát 1871 óta díszítik képekkel.
A kor művészei mintha csak arra vártak volna, hogy kiélhessék a szenvedélyeiket a fantáziadús kicsiny képek alkotásában. Egyúttal hasznot is húztak a képeslapok népszerűvé válásából, hiszen addig igen csekély volt az érdeklődés műveik iránt.
Mára a húsvéti képeslapok küldözgetése majdhogynem elfeledett népszokássá vált. S mert a színes képecskék ötletét egy osztráknak köszönhetjük, válogatásunkban is a „sógorok” húsvéti üdvözleteit mutatjuk be – szépapáink, szépanyáink idejéből.
Képeslap Else „nagyságos kisasszonynak”: „Így kívánok önnek kellemes húsvétot” – olvashatjuk az egyiknek a hátlapján. És aki ezt az üzenetet még 1906-ban postára adta, nem más, mint „az Ön odaadó híve, Franz”. A harangok Rómába szállnak egy másikon, nyuszik a főszereplői egy harmadiknak. A bécsi művészeti műhelyektől sem maradt idegen a technika fejlődése: a csibék teherautón szállítják a húsvéti tojásokat, a nyuszi pedig repülőgépen érkezik. A háborús években sem hiányozhattak az illusztrált húsvéti kártyák – még ha nem is érkeztek meg mindig a címzetthez.
A képes üdvözlőlapok elterjedésével a hagyományokat és a jelképeket is újra felfedezték, mindegy, hogy mítosz volt, vagy valóság. Így például nem hiányozhatott a századforduló képeslapjairól egy kedves, szép kislány, aki a germán fényistennőt, Ostarát volt hivatott jelezni, akit évszázadokon át a húsvét (németül: Ostern) névadójának tartottak. A szűziesség és a tojás kapcsolatának ábrázolása pedig a termékenységre utal.
