Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Margaret Thatcher bárónő története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Margaret Thatcher bárónő története

Szerző: / 2020. október 13. kedd / Aktuális, Háttér   

„Folyton azt kérdezték tőlem, milyen érzés nőként miniszterelnöknek lenni, amire mindig így válaszoltam: »Nem tudom. Sohasem tapasztaltam meg az ellenkezőjét.«” 95 éve született Margaret Thatcher brit konzervatív politikus, az első női brit miniszterelnök, akit világszerte Vasladyként emlegettek.

Margaret Thatcher bárónő, az „Iron Lady” volt az első brit miniszterelnök és a leghosszabb ideig betöltő miniszterelnök több mint 150 éve.

Margaret Thatcher 1925. október 13-án Margaret Hilda Roberts néven látta meg a napvilágot a közép-angliai Granthamben. Életére apja gyakorolta a legnagyobb hatást, aki két vegyesboltot is üzemeltetett, egyike volt a városka vezetőinek, és laikus metodista prédikátorként is tevékenykedett. Legfőbb erényként a tudást, a kötelességtudást és a kemény munkát állította lánya elé, akit gyakran vitt magával politikai gyűlésekre. „Soha ne tegyél meg valamit csak azért, mert más is úgy cselekszik!” – hangzott szájából az életre szóló intelem.

A szorgalmas és elszánt lány ösztöndíjjal jutott be az Oxfordi Egyetemre, ahol előbb kémikusként, majd jogászként is lediplomázott. 1951-ben férjhez ment Denis Thatcher üzletemberhez, ettől kezdve férje nevén szerepelt a politikában, 1953-ban ikreik születtek. Mrs. Thatcher a gyereknevelés mellett belevetette magát a politikába.

Margaret Thatcher brit miniszterelnök a budapesti Nagycsarnokban, 1984 (Fotó: Huszár István-Bassa Endre-Fábri Magda: 30 év krónikája 1956-1986, OSZK)

Meggyőzőképességének és kiváló fellépésének köszönhetően harmincnégy évesen konzervatív színekben megválasztották Észak-London Finchley kerülete parlamenti képviselőjének, tíz évvel később már oktatási miniszter volt Edward Heath kormányában.

Sokan úgy gondolták, hogy pályafutása csúcsára érkezett, de ő nem érte be ennyivel. 1974-ben, miután a konzervatívok elvesztették a választásokat, bejelentette igényét a pártelnöki tisztségre, és már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy Heath a lemondás mellett döntött.

A párt élén új politikát hirdetett: „a szocializmus visszafordítását”, kevesebb állami beavatkozást, több versenyt és még több magántulajdont. A kisebb adók, kevesebb közkiadás, több magángondoskodás programjával 1979-ben a toryk elnyerték a választók bizalmát, Thatcher asszony lett Nagy-Britannia első női miniszterelnöke.

A kormányrudat súlyos gazdasági helyzetben vette át, vágtató infláció, magas munkanélküliség és az olajválság nehezítették dolgát. Első sikereit a külpolitika terén aratta: 1982-ben sikeres háborút indított a Falkland-szigeteket megszálló Argentína ellen, kiérdemelve a Vaslady nevet.

Margaret Thatcher brit konzervatív politikus Mihail Gorbacsov szovjet politikus és felesége Raisa Gorbacsov, 1989 (Fotó: listal.com)

Gazdasági programját is következetesen megvalósította, visszafogta az állami kiadásokat, tömeges privatizációba kezdett, „népi kapitalizmusa” eredményeként minden ötödik brit részvénytulajdonos lett. Hamarosan szembekerült a nagyhatalmú szakszervezetekkel, a legnagyobb erőpróbára 1984-ben került sor, s ő könyörtelenül letörte az egy évig tartó bányászsztrájkot. „Ki irányítja Nagy-Britanniát?” – tette fel a híressé vált kérdést, s egy év múlva mindenki tudta a választ: Margaret Thatcher.

A falklandi háború után kiírt 1983. évi választásokon a Thatcher asszony vezette toryk elsöprő győzelmet arattak, majd 1987-ben harmadszor is megnyerték a választást. De a bukás már nem volt messze: a Vaslady új adójavaslata miatt zavargások törtek ki, ellenfelei azzal vádolták, hogy a gazdag Délre és a szegény Északra osztja a nemzetet, és elszigetelődik Európától. Pártbeli bázisa meggyengült, 1990 novemberében lemondásra kényszerült, utóda John Major lett.

Távozása után a királynőtől nem magának, hanem a férjének kért kitüntetést. Denis bárói rangot kapott, egy gyakorlatilag „kihalt” örökletes címet, amely lehetővé tette, hogy Sir Denisnek nevezzék, az ő halála óta fiuk, Sir Mark viseli a rangot. A volt miniszterelnök saját jogán három évvel később elnyerte a bárónő címet, és lett Lady Thatcher. 1992-ig „egyszerű” képviselő maradt, ezután életre szóló főrendként bekerült a Lordok Házába. 2002-ben több szélütés érte, az időskori elbutulás tünetei is jelentkeztek rajta. Állapota rendkívül leromlott, ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt: ilyen alkalom volt férje és Ronald Reagan amerikai elnök temetése.

Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet brit királynő és Margaret Thatcher brit konzervatív politikus (Fotó: listal.com)

A Vaslady kabinetjének 1979 és 1990 között – rövid ideig – mindössze egyetlen női tagja volt. Alig akadt közeli barátnője, méltó versenytársnak a férfiakat tekintette. A jól öltözött, közvetlen férfiak vívták ki elismerését és figyelmét, így Mihail Gorbacsov szovjet, Francois Mitterand francia és Ronald Reagan amerikai elnök – Reagan utódja, George Bush már nem szerepelt előkelő helyen a listáján. Thatcher sokat adott megjelenésére: amikor élesen kritizálták „öreges küllemét”, egy televíziós producertől kért segítséget. Hajviseletét és ruhatárát átalakították, a túl díszes kiegészítők és masnik eltűntek, a kalap ruhatára mélyére került, csak ünnepi alkalmakkor bukkant fel újra. Hivatali idejének közepére kiemelkedően elegáns ruhatárral rendelkezett, a külsőségekben is kifejezve profizmusát és határozott fellépését.

Margaret Thatcher 2013. április 8-án hunyt el szélütés következtében Londonban. Temetése teljes katonai tiszteletadás mellett zajlott, ott volt II. Erzsébet királynő is, aki csaknem fél évszázad után vett részt ismét brit miniszterelnök búcsúztatásán; azelőtt csak 1965-ben, Sir Winston Churchill temetési szertartásán volt jelen.