Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2014 januárjában útnak indította hiánypótló irodalomtörténeti sorozatát „meglelni a jászolnyi hazát” – cigány irodalom Magyarországon címmel. Májusban Jónás Tamás költő, író, újságíró mutatkozik be.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) szeretettel vár minden kedves érdeklődőt 2014. május 14-én, szerdán 17 órára a „meglelni a jászolnyi hazát” Cigány irodalom Magyarországon sorozat záró előadására. Dr. D. Magyari Imre irodalomtörténész a sorozat záró előadásában a kortárs irodalom jelentős alkotója, Jónás Tamás munkásságát mutatja be az érdeklődőknek.
Jónás Tamás 1973-ban, Ózdon született. Négy évig egy kis faluban, Csernelyben nevelkedett, majd két évet töltött testvéreivel együtt nevelőintézetben, míg újra visszakerülhettek a szüleikhez. Az érettségi után informatikát, filozófiát, magyart hallgatott főiskolákon, egyetemeken. Esterházy Péter ajánlására kapta meg nem sokkal első két kötete megjelenése után a rangos Herder-ösztöndíjat, 2009-ben pedig az egyik legnagyobb elismerés, az Aegon-díj kitüntetettje volt. Többen József Attila örököseként emlegetik.
Így vall saját magáról: „Mindaz, amit el tudok mondani magamról, úgy érzem, nem lényeges. Pedig tudom, hogy az. Szeretném azt hinni, hogy időtlenségben és ténytelenségben élek, nem ott, ahol a dolgok történnek. Van ugyan pár dolog, amit lényegesnek mondhatnánk, de azokat képtelenség leírni. Amit képes vagyok: ózdi kórházban születtem. Sokak szerint cigány vagyok, s mivel a sokak között ott van anyám és apám is, muszáj ezt a tényt elfogadnom. Nem szeretek cigány lenni, mert olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség. Amikor verset írok vagy költészetet csinálok, ideg-óráig sikerül erről a géntényről megfeledkeznem. Úgy érzem, műveletlen és izgága vagyok. Mindkettő hasznos dolog. Amikor az emberek magukról írnak, általában a sikereiket emlegetik. Én nem érzem magam azonosnak a sikereimmel. Van viszont két kudarcom, azokra büszke vagyok, mindkettő fiú. Irigylem is őket, mert ők úgy tudnak szeretni, ahogy én szerettem volna egész életemben. Úgy érzem, a világ a szeretet története. És meggyőződésem, hogy az emberi szerelem az isteni szeretet előjátéka. Abban pedig halálbiztos vagyok, hogy Isten történet.”
Főbb művei:
Verseskötetek: .ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települ. (1994), Nem magunknak (Bár, 1996), Bentlakás (Noran, 1999), Ő (Magvető, 2002), Kiszámítható józanság (Magvető, 2006), Önkéntes vak (2008), 36 fokos lázban (11 nyelvű költészeti antológia, József Attila 100. születésnapja alkalmából), Lassuló zuhanás (Magvető, 2013.)
Próza: Cigányidők (kisregény, Bár, 1997), Bánom, hogy a szolgád voltam (Romano Kher, 2002), Apáimnak, fiaimnak (Magvető, 2005), Apuapuapu (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2013)[8]
Dráma: Lélekvesztő (2006) (Ősbemutató: Kolibri Színház, 2007. Rendező: Tóth József)
A Magvető Kiadónál megjelent művei: Ő (2003), Apáimnak, fiaimnak (2005), Kiszámítható józanság (2006), Önkéntes vak (2008), Lassuló zuhanás (2013)
Időpont: 2014. május 14. 17:00
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár Rendezvényterem
Fotó: Hegedűs János
