70 éve, 1945. április 11-én szabadult fel a buchenwaldi koncentrációs tárbor. Ennek emlékére ezen napon tartják a koncentrációs táborok felszabadulásának emléknapját. A tábor volt foglyai esküvel fogadták meg: „Soha többé fasizmust”.
A német nemzetiszocialisták 1933 tavaszán kezdtek koncentrációs táborokat építeni. Hitler hatalomra jutása (1933. január) után szinte azonnal meghozták azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy bárkit korlátlan ideig, ítélet nélkül tartsanak fogva. Elsősorban zsidó származású embereket, de internálták politikai ellenfeleiket, illetve a papokat, cigányokat, homoszexuálisokat, fogyatékosokat és bűnözőket is. Kezdetben munkatáborokat, később már megsemmisítő táborokat építettek.
A második világháború végéig több mint 12 millió polgárt és 2,5 millió hadifoglyot hurcoltak Németországba, illetve a németek által elfoglalt területeken – főleg Lengyelországban és Ausztriában – létesített táborokba. Az első, később modellként szolgáló tábort a München közelében lévő Dachauban létesítették 1933-ban. Dachaut több mint kétszázezren járták meg, az ott megölt rabok számát 41 500-ra becsülik. Ezt követte Sachsenhausen, Buchenwald, Flossenbürg, Ravensbrück megnyitása még a harmincas években. 1934-től az SS-egységek vették át a felügyeletet, 1937 után a táborok száma megsokszorozódott, s azokban egyre keményebb erőszakot alkalmaztak.
A zsidók szisztematikus gyilkolása 1941 végén a chelmói megsemmisítő táborban kezdődött, majd következett Treblinka, Sobibor és Belzec. 1941 szeptemberében Auschwitzban 600 foglyot gázosítottak el a Cyklon B gáz bevezetésével egy hermetikusan elzárt kamrában – ezzel kezdetét vette az „Endlösung”, a végső megoldás a zsidó nép kiirtására. Négy év alatt napi átlagban 3500-4000 deportáltat gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban, az európai zsidóság veszteségei megközelítik a 6 millió főt, ebből mintegy 600 ezer magyar.
Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, többségük elpusztult. (A Magyarországról ide hurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.)
A koncentrációs táborok áldozatainak ma ismert, becsült adatai: Auschwitz 1 100 000 fölött, Treblinka minimum 800 000, Belzec 600 000, Chelmno (Kulmhof) 340 000, Sobibor 250 000, Sachsenhausen 100 000, Mauthausen minimum 95 000, Ravensbrück 90 000, Majdanek 78 000, Bergen-Belsen 70 000, Buchenwald 56 000, Dachau 30 000, Flossenbürg 30 000.
„Soha többé fasizmust”
A buchenwaldi táborban erős volt a kommunisták által irányított ellenállási mozgalom, amely megpróbálta javítani az általános körülményeket, és hatásosan szabotálta a hadiipari termelést. Évekig szervezték felkelésüket, mindent ennek rendeltek alá. 1945 áprilisában az SS evakuált 28 ezer foglyot, de a tábor teljes kiürítését, az utolsó 20 ezer, főleg zsidó rab elszállítását az ellenállás megakadályozta. Egy magyar csoport is részt vett az akcióban Gáti Ödön vezetésével. Április 11-én a foglyok úgy döntöttek, hogy az elszállítandó 800 gyermeket nem adják ki az SS-nek, és megindult a lázadás. Néhány óra múlva megérkeztek az amerikaiak. A tábor volt foglyai esküvel fogadták meg: „Soha többé fasizmust”.
