Szerinted a nőknek a tűzhely mellett a helye, ferentőt és herőcét készítve? Mit gondol erről a nő, és mit a férfi? Asszonysorsok régen és ma.
2016. február 6-án a 40. évi jubileumának megkoronázásaként asszonysorsokat visz színpadra Budapesten a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes.
A Müpába látogat el méltán híres vendégjátékával a Nógrád Táncegyüttes. A Zenthe Ferenc Színházzal és Dobroda Zenekarral közösen színpadra állított előadás középpontjában a szigorú rendben élő palóc parasztasszonyok élete, a nemzet számára embert nevelő asszonysorsok állnak, amellyel a darab a nők előtt tiszteleg.
Fennállásának 40 éves alkalmából Budapestre érkezik nagysikerű vendégjátékával a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes. A hagyományos táncelőadással szakító, vers- és énekbetétekkel színesített lebilincselő játék a paraszti társadalomban élő nők áldozatvállalását, családi összetartó erejét dolgozza fel, hirdetve, hogy minden nőben ott rejtőzik egy Madonna.
A paraszti társadalom életét szigorú rend szabályozta, tagjai meghatározott értékrend alapján élték napjaikat. Életüket a gazdasági munkák, a vallás, az ünnepek, az emberi élet fordulói határozták meg. A szüntelen újrakezdés láncszeme az egyén volt, a nő és a férfi, viszonyuk egymáshoz, a család. A paraszti társadalomban hosszú időn át volt jellemző a nők életének sorsszerűsége, kiszolgáltatottsága. A gyermekkel való szoros kapcsolat kialakítása az anya feladata volt, aki embert nevel a társadalom, a nemzet számára. Az ő áldozatvállalása, az asszonyi helytállás a ház körül, a házasságban, a család összetartásában jelentette azt az erőt, amely a társadalmat, a nemzetet, a világot egyben tartotta.
A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház színészeivel teljessé formált, többszörösen díjazott produkcióban nagy palóc költők versei kelnek életre és olyan ősi énekek csendülnek fel, mint a régi magyar himnusz vagy egy gyermeki imádság.
Közreműködők: Fekete Borbála, Kubinyi Júlia, Tintér Gabriella énekesek, valamint Farkas István, Minik Zoltán, Terék József és Szilvási István zenészek.
