Ma már közhelyszerű az észrevétel, hogy az ősi alapnyelvi szavak aránya kevésnek tűnik nyelvünkben, amit a jövevényszavak hozzátesznek és kiegészítenek. Gyakran ismert színészeknek, íróknak vagy tudósoknak köszönhetőek a tárgyiasult személynevek.
„Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pezsgő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei, városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetők és költők népe.” József Attila
Mindennapi szóhasználatunkban olykor észre sem vesszük, amikor hajdanvolt ismert személyek nevét mondjuk ki. Igaz, e nevek ma már nem egykori viselőjükre, hanem a velük kapcsolatos tárgyakra, jelenségekre utalnak, többnyire azonos, vagy hasonló alakban a világ számos nyelvén.
Nevek és személyek
Ki a fukar? Nyilván a fösvény, a kapzsi, a zsugori – vágnánk rá a választ a címbeli kérdésre. Holott a szűkmarkú emberre használt jelző a német Fugger bankárcsalád emlékét őrzi. A Fuggerek a kor gazdasági életének úgyszólván minden ágazatát uralták… Egyetlen cégnek sem volt soha olyan befolyása Európa és a világ életére, mint nekik azokban az években, amikor a „Gazdag” Jakab tartotta kezében a hatalmat. V. Károly császár birodalmában, ahol a nap sohasem nyugodott le, nem volt nagyobb hatalmú férfiú az augsburgi kereskedőfejedelemnél – a császárt is beleértve. Számos más közszónkban is személynév rejtőzik, csak már nem mindig tudunk róluk.
Kényelmes rekamiénkra letelepedve vajon kinek jut eszébe a párizsi szalonélet hajdani szépsége, Julie Bernard, aki bankár urától nyerte a Madame Récamier nevet s a róla elnevezett heverőtípus révén vált halhatatlanná? „A Direktórium szellemének és csodájának asszonya”, Mme Récamier szalonjában találkoztak az irodalmi élet kiválóságai.
A dohányosok sem gondolnak egy másik franciára, Jean Nicot-ra, pedig Franciaország lisszaboni követeként ő küldött 1560-ban orvosi javaslatra dohányt Medici Katalinnak. A dohányt népszerűsítő diplomata nevét, emlékét őrzi nikotin szavunk. Párizsnál maradva, a francia fővárosban állítólag annál a háznál lehetett bérkocsit fogadni, amelyen Szent Fiácrius (franciául: Saint Fiacre) képe volt látható. A fiáker mindazonáltal ma inkább Bécsben tartozik hozzá a városképhez.
A bornit nevű ásvány névadója Born Ignác, akiről a Varázsfuvola Sarastro-ját mintázta Mozart. Born Ignác volt az első, aki ezt az ásványt az udvari gyűjtemény rendezése során meghatározta. Magas nyakú pulóverekben mutatkozott a nyilvánosság előtt a svéd filmcsillag, s így lett Greta Garbo a magas nyakú pulóver, a garbó keresztanyja. A legenda szerint Garbo nyakát tökéletessé formálta az általa kreált felső. Neve eggyé forrt a viselettel. A nő, aki minden alkalommal, amikor olyan dolog történt egy forgatáson, ami nem tetszett neki, csak ennyit mondott: „Azt hiszem, visszamegyek Svédországba!” És ezzel jócskán megijesztette a stábot, nemcsak filmjeiben alakított hát nagyot, hanem a divatvilágban is egy töretlenül sikeres kis felsőrészt alkotott.
Derekán kockás kendővel lépett föl egy neves spanyol táncosnő, Pepita de Ortega, így vált jó
százötven éve az apró sötét és világos kockákból álló minta, a pepita névadójává. A táncosnő 1853-ban ilyen mintájú kendőjében nagy sikerrel lépett fel Magyarországon. Jean és Philibert Gobelin francia kelmefestőknek állít emléket a gobelin, egy Charles Cunningham Boycott nevű kegyetlen gazdatiszt ellen szervezték meg munkásai az első bojkottot, míg Samuel Morse a morze-jelek kifejlesztésével vált halhatatlanná. A Morse-féle ABC hosszú karriert futott be, a jelrendszer alkalmazását máig külön művészetnek tartják művelői. L. H. Baekeland belga vegyész pedig a bakelit feltalálásával. Egy Priessnitz nevű osztrák-sziléziai földműves alkalmazta először a hideg vizes borogatás egyik fajtáját, amely azóta is priznic.
Ma már nemigen hordunk a díszmagyar tartozékainak számító kisködmönt, dolmányt, mentét, azaz atilla, bocskai és zrínyi nevezetű ruhadarabokat, és az említetteknél kevésbé magyarosnak számító szalonkabát, a ferencjóska leírásával is jobbára csak divattörténetekben találkozunk. Nagyobb szerencséje volt A könnyűlovasság támadása című filmben is szereplő walesi nemesnek: Earl of Cardigan kedvenc ruhadarabját, a kardigánt ma is viseljük. A krimi háborúban vett részt, ahol a zord időjárás meglepte, és a hideg elleni védekezésül gyapjúfonálból köttetett magának egy hosszú ujjú, elöl gombolható kiskabátot, melyet a zubbonya alatt viselt. Így született a kardigán.
Egy másik brit tábornok, a XIX. században élt lord Raglan vállrésszel egybeszabott ujjú felöltőt viselt; a nevét viselő raglánt azóta is fel-felkapja a változékony divat.
„Virágok, virágok, szép virágaim”
A dália szépségét és illatát élvezve nemigen jut már eszünkbe a virág névadója, Anders Dahl svéd botanikus. A kamélia nevű virágot Camelli morva jezsuita szerzetes hozta be Ázsiából. Német névadói családnevén ismeretes a cinnia (Zinn) és a fukszia (Fuchs). Haiti helytartója, Bégon rejtezik a begónia nevében. A Dolomitok nevének hallatán is az alpokbeli hegylánc jut eszünkbe elsőként, nem pedig az a XVIII. századi neves geológus, Dieudonné de Gratet de Dolomieu (mellesleg a máltai rend tagja), akiről elnevezték. S így van ez a szendvics, lord Sandwich, aki olyan szenvedélyes kártyás volt, hogy az asztal mellől sem kívánt felállni játék közben. Így az apró kenyeret a rátett hússzelettel a kártyaasztalhoz rendelte. Vagy az egyik leghíresebb édességünk, a zserbó, amit a svájci származású cukrász és csokoládégyárosnak, Gerbeaud Emilnek köszönhetünk.
Észak-amerikai feltalálóról, J. M. Browningról nevezték el a gyorstüzelésű, öntöltő browning pisztolyt, akárcsak a szintén amerikai S. Colt feltalálóról és gyárosról a forgótáras revolvert. A kis kaliberű vadászpuska, a flóbert a francia N. Flobert emlékét őrzi. Ezek után talán mondanunk sem kellene, hogy az ötlövetű ismétlő kézi lőfegyver, a mannlicher kieszelője F. Mannlicher mérnök volt, a Mauser testvérekről pedig a ma már meglehetősen elavultnak számító gyalogsági lőfegyver, a mauzer kapta a nevét.
Mindennapi életünkben észrevétlenül van jelen körülöttünk feltalálók sokasága (François Mansart francia építész, Louis Pasteur francia vegyész és biológus, John Loudon McAdam skót mérnök, Rudolf Diesel német mérnök, Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus), ha manzárdszobában alszunk, ha pasztőrözött tejet iszunk, ha makadámúton autózunk dízelmotoros járművünkkel, vagy ha megröntgeneznek bennünket.
A francia Guillotin doktort szándékosan hagytuk ki a felsorolásból: 1792-ben használatba vett találmánya, a guillotine (nyaktiló) nem kismiska ugyan, de maradjon meg csak fejvesztő történelmi ereklyének.
Juhani Nagy János
