2016. március 2. és 2017 júliusa között világszerte megemlékeznek Miguel de Cervantes, spanyol költő, író és drámaíró, Az elmés, nemes Don Quijote de la Mancha című regény világhírű szerzője halálának 400. évfordulójáról.
„Falujában híres volt arról, hogy üres óráiban – s üres órái ugyancsak gyakran akadtak – rendíthetetlen hősökről írt lovagregényeket olvasott. Sokszor már a szeme fájt, a feje zúgott, de mégse hagyta abba az olvasást. Lassan még a vadászatot is elhanyagolta, kis gazdasága ügyeit sem intézte. Annyira belehabarodott az olvasásba, hogy eladogatta holdanként még a szántóföldjeit is az olvasni való lovagregények kedvéért. Teljesen a regényekben szereplő lovagok helyébe képzelte magát. Két barátjával, a falu papjával és a falu borbélyával az egyes lovagok kiválóságait vitatta meg, reggeltől estig és estétől reggelig olvasott, s a kevés alvás és a sok olvasás eredménye az lett, hogy józan ítélőképességét teljesen elvesztette már. Bűvölésekről, párbajokról, csatákról, kihívásokról, sebekről, szerelmekről, harci jó szerencséről s lovagi balsorsról álmodozott.” (Miguel de Cervantes: Don Quijote)
Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író, drámaíró, a Don Quijote szerzője 1547. szeptember 29-én született. Kalandokban bővelkedő élete során
A Don Quijote első a börtönben töltött évei alatt írta. A mű 1605-ben jelent meg Madridban, ahol Cervantes haláláig élt, már kedvezőbb anyagi körülmények között. A Don Quijotét kezdetben lovagregénynek tartották, s bár becsmérelték, egyre többen olvasták. Oly népszerű lett, hogy a szerző tudta nélkül folytatták is, emiatt Cervantes megírta a második kötetet, melynek végén hősének meg kellett halnia, hogy az újabb kalózkodást megakadályozza.
Cervantes 1616. április 23-án halt meg Madridban, ugyanakkor, mint William Shakespeare. A valóságban azonban a Bárd halála másik napra esik, az eltérést a naptárreform magyarázza. A spanyolok már a Gergely-naptárt használták, a protestáns angolok azonban még ragaszkodtak a Julián-naptárhoz, Shakespeare halála a Gergely-naptár szerint május 3-ra esne. Az egybeesés miatt avatta az UNESCO április 23-át Nemzetközi Könyvnappá.
Cervantes maradványainak holléte 2015-ig ismeretlen volt. Egy régészekből, antropológusokból álló kutatócsoport 2014 áprilisában kezdett feltárásokat ott, ahol a feljegyzések szerint 1616-ban eltemették Cervantest. Az épületet 1673-ban átalakították, ezért az egykor ünnepelt író sírját áthelyezték, de a pontos helyét azóta nem lehetett tudni.
Az ásatások során a kutatók a föld alatt öt méterrel rábukkantak egy 60 négyzetméteres kriptára, és az egyik falfülkéből egy M. C. monogramos fakoporsó töredékei, köztük emberi csontok is előkerültek. Találtak a kor viseletének megfelelő 17. századi ruhadarabokat is.
Cervantes mindenhol
Világszerte csaknem 230 rendezvény szerepel abban a hivatalos programban, melyet az író halálának 400. évfordulója alkalmából rendeznek meg. A spanyol állam az évfordulós rendezvényeket összesen 4 millió euró (1,2 milliárd forint) értékben támogatja, továbbá létrehozta a www.400cervantes.es weboldalt, amely egyfajta online programfüzetként működik.
2017 júliusáig számos színházi előadás, irodalmi estek, koncertek és kiállítások keretében mutatják be Cervantes alakját. A centenáriumi megemlékezés március 2-án kezdődik a Miguel de Cervantes, élőből legendává című kiállítással a madridi spanyol nemzeti könyvtárban.
Április 23-án, Cervantes halálának hivatalos évfordulóján, amely Spanyolországban egyben a könyv napja is, folytatják azt az idén húszéves hagyományt, hogy két napon át megszakítás nélkül olvasnak fel a Don Quijotéból. Aznap adják át a spanyol nyelvű irodalom legrangosabb elismerését, a Cervantes-díjat is.
A spanyol nemzeti balett színre viszi a Don Quijotét, a spanyolországi turné után Mexikóban és az Egyesült Államokban is bemutatják a darabot, amellyel New Yorkban a Lincoln Centerben vendégszerepelnek. A Cervantes Intézet a világ több mint nyolcvan városában, köztük Budapesten is működő oktatási és kulturális központjaiban szervez programokat a jubileum alkalmából.
