„Az író a halhatatlanságnak dolgozik, a hírlapíró a holnapi napnak, de a holnapi nap bizonyos, a halhatatlanság bizonytalan.” Mikszáth Kálmánra születése 171. évfordulóján.
Mikszáth Kálmán író, a 19. század második felének kiemelkedő elbeszélője 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Mikszáth 1857 és 1863 között tanult a rimaszombati protestáns gimnáziumban, vagyis ezt a Rimaszombaton jegyzett Emléklapot legfeljebb 16 évesen írta, nevét alá pedig így: „Mikszádt Kálmán”. Jogászként egy balassagyarmati ügyvédi irodában dolgozott, de író akart lenni. Már a Pesti Hírlap újságírója volt, amikor 1881-ben megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, írói hírnevét pedig végleg megalapozta következő műve, A jó palócok. A Beszterce ostroma, a Különös házasság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival című regények szerzője Budapesten halt meg 1910. május 28-án.
„Aztán olyan csodálatos a megyei levegő, hogy aki azt szívja, vagy protegálni akar, vagy protegáltatni. A kevély címerek csillogása a kastélyok homlokán százados jegenyék bólingató koronái az utak mellett, beszédes patakok, betömi őket az erdő haraszttal, mogyorófa vesszők, melyeket a csalitos nevel a hajdú kezébe, röpülő békanyál, mely befonja a fűzfabokrokat és növényeket – mind uralkodásra, erőszakra, intrikára, engedelmességre tanítanak…” (Mikszáth Kálmán: Egy kis korrajz, 1883)
„Az író a halhatatlanságnak dolgozik, a hírlapíró a holnapi napnak, de a holnapi nap bizonyos, a halhatatlanság bizonytalan.” (Mikszáth Kálmán)
Nógrád megyében, Budapesten és Szlovákiában öt helyszínen emlékeznek Mikszáth Kálmánra születése 171. évfordulóján; a hétfői és keddi programokról a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság tájékoztatta az MTI-t.
Hétfő délután Salgótarjánban és Balassagyarmaton Nógrád megye nagy szülöttje szobrainál tartanak megemlékezéseket. Salgótarjánban Molnár Éva, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója, Balassagyarmaton Lengyel Ágnes, a Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának igazgatója mond ünnepi beszédet. Kedden Budapesten és a szlovákiai Szklabonyán folytatódnak a programok.
A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban Péliné Bán Éva mutatja be az Arany-kiállítást, majd a résztvevők a Mikszáth téri szoborhoz sétálnak, ahol egy-egy szál virágot helyeznek el.
Szklabonyán a Mikszáth Kálmán Emlékház előtti Mikszáth-szobornál Kovács Anna irodalomtörténész, a társaság elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt a megemlékezést a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezi, az ünneplőket Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója köszönti.
A Nógrád megyei Pásztón kétnapos emléknapot szervez a diákoknak a Mikszáth Líceum. Megnyitják az Arany János kora írott és képi forrásokban című kiállítást, előadás hangzik el Mikszáth és Arany címmel, foglalkoznak Mikszáth Kálmán művészetével. Mikszáth-kupa néven röplabdatornát szerveznek, megkoszorúzzák a pásztói Mikszáth-szobrot és az emléktáblát. A program keretében rendezik a Mikszáth-napi Prózamondó Verseny döntőjét a Teleki László Művelődési Ház nagytermében, és A 200 éves bárd címmel bonyolítanak irodalmi vetélkedőt.
