Az embermentők ünnepélyes köszöntése immár egy évtizede minden évben augusztus 4-én, a száz évvel ezelőtt született Raoul Wallenberg svéd filantróp születésnapján, a „Humánum napján” valósul meg.
Raoul Wallenberg, Friedrich Born, Carl Lutz, Giorgio Perlasca diplomaták mellett több száz legtöbbször névtelen segítőjük dolgozott, hogy akár saját életük kockáztatásával is mentsék zsidó embertársaikat.
100 éve született Raoul Wallenberg
Raoul Wallenberg 1912. augusztus 4-én Stockholm mellett született gazdag, befolyásos svéd családban. Rövid banki munka és kötelező katonai szolgálatának letöltése után 1931-ben az Egyesült Államokba utazott, hogy építészetet tanuljon. Egyetemi évei alatt megtanult angolul, németül és franciául, és beutazta Amerikát.
Diplomájának megszerzése után Dél-Afrikában és Palesztinában dolgozott, majd Svédországba hazatérve a magyar származású zsidó kereskedő Lauer Kálmán vezette Közép-Európai Kereskedelmi Rt.-nél helyezkedett el. Wallenberg rövidesen a cég külföldi ügyekkel foglalkozó igazgatója és társtulajdonosa lett, üzleti útjai során Magyarországon is többször megfordult.
Magyarországon 1944 áprilisától zajlott a zsidók gettóba költöztetése, és május 15-én megkezdődött a deportálásuk is. A svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azoknak, akiknek rokonai vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban. Az amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal (WRB), látván a svédek erőfeszítéseit, a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt magyarországi mentőtevékenység irányítójának személyére. Lauer ajánlására a feladattal Wallenberget bízták meg, tevékenységének pénzügyi hátterét amerikai zsidó jótékonysági intézmények (Joint) biztosították.
Wallenberg 1944. július 9-én a svéd követség titkáraként érkezett meg a német csapatok által megszállt Budapestre. Tárgyalt minisztériumokkal, újságírókkal, semleges államok diplomatáival, rendszeres jelentéseket küldött a svéd külügyminisztériumnak, leírva, hogy milyen a zsidók helyzete Budapesten és a munkaszolgálatos táborokban. A Vöröskereszt védelme alatt egy gyűjtőtábor létrehozását is tervezte. Wallenberg svéd védőútlevelet készített, amely alkalmas volt arra, hogy a magyar és a német hatóságok előtt igazolja, hogy a menlevél tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Először 1500 „Schutzpass” kibocsátására kapott engedélyt, majd sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie, a valóságban még ennél is jóval többet adtak ki. Raoul Wallenberg minden lehetőséget kihasznált, ami adatott számára: ha szép szóval nem ért el eredményt, vesztegetéssel és fenyegetéssel is próbálkozott.
A nyilas hatalomátvétel után Wallenberg még nagyobb erőfeszítéseket tett, így megnövelte a svéd zászló által védett házak számát. Pesten több mint harminc épületen volt svéd zászló, a házakban hamarosan 15 ezernél is több lakó zsúfolódott össze, Wallenberg közvetlen védelme több mint tízezer emberre terjedt ki.
Tevékenységének közvetett hatása ennél sokkal jelentősebb volt, mert a svéd példát a többi semleges követség is követte, és gyakran puszta jelenlétével is életeket mentett. Olykor kocsijával és sofőrjével, Langfelder Vilmos gépészmérnökkel a gyalogosan a határ felé irányított, elcsigázott éhezőknek kísérelt meg élelmiszert, gyógyszert osztani.
1945 januárjában a szovjet csapatok felszabadították a budapesti gettót. Wallenberg január 17-én Debrecenbe indult, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg. További sorsáról, halálának helyéről és időpontjáról ma sem tudni biztosat. Bizonyos, hogy sofőrjével együtt letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták, egy börtönorvos feljegyzése szerint 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben, szívroham következtében. Időről időre felröppennek később mindig megcáfolt hírek, hogy még akár a nyolcvanas évek végén is életben lehetett, a történelmi kutatások nem tudnak egyértelmű választ adni halálának körülményeire.
A svéd diplomata története “egy figyelmeztető tanmese arról, hogy mi történik akkor, ha a gyűlöletet, amely a beszéddel kezdődik és aztán cselekvéssé fejlődik, nem fékezik meg”. 1981. szeptember 22-én az amerikai kongresszus tiszteletbeli állampolgársággal tüntette ki Wallenberget, e magas elismerésben rajta kívül csak Sir Winston Churchill részesült. Kanada 1985-ben, Izrael 1986-ban, Magyarország 2003. november 17-én avatta díszpolgárává, emléke előtt tisztelegve. Tevékenységére több emlékmű és szobor emlékeztet Budapesten.
A centenáriumi év keretében kiállítást nyitnak meg a Magyar Nemzeti Múzeumban, több helyen emléktáblát avatnak, Wallenberg-díjakat, köztük centenáriumi díjakat osztanak. A Raoul Wallenberg Egyesület egyebek mellett konferenciákkal és középiskolásoknak rendezett vetélkedőkkel készül az évfordulóra.
2012. január 1-ig 791 magyar embermentő részesült az Világ Népeinek Igaza díjban. A humanitás rangjának növelésére továbbra is szorgalmazni szükséges, hogy az emberszeretetre, toleranciára és szolidaritásra nevelés, a háborús embermentők erkölcsi példájának gondozása a kutatásban, az oktatásban is több figyelmet kapjon. Intézményünk feladata tehát az embermentés, a zsidó ellenállás és önmentés emlékhelyeinek felkutatása, regisztrálása, gondozásuk segítése, az Igaz Emberek kultuszának ébrentartása és növelése.
