Rossz nyelvek szerint a Lamborghini az öregedő playboyok jótevője, gazdáját két évtizeddel fiatalabbnak és két nullával gazdagabbnak láttatja a valóságosnál.
Kétségtelen, nem akármilyen látvány egy ég felé nyíló ollóajtós Lamborghini. A márka megszületését – szintén a rossz nyelvek szerint – elsősorban az inspirálta, ami sok más sportautóét: a sikert sikerre halmozó Enzo Ferrari iránt érzett irigység.
Az 1916-ban olasz parasztcsaládba született Ferruccio Lamborghininek 48 éves koráig hivatalosan nem volt semmi köze az autókhoz, leginkább traktorokat és olajkályhákat gyártott. Viszont mint a legtöbb olasz, ő is rajongott a guruló szerkezetekért és a sebességért. Nem sokkal a második világháború után 1948 után tíz év alatt a Lamborghini Trattori céget Olaszország egyik neves üzemévé fejlesztette.
Elégedetlensége miatt egy új kuplungszerkezet rajzát tette le a Modena melletti Maranellóban Enzo Ferrari asztalára. Az akkor már legendás konstruktőr nem vette jó néven, hogy pont egy traktorokat és olajkályhákat gyártó iparos tart neki előadást a tengelykapcsolók működéséről, és kissé ingerülten elküldte Lamborghinit. Pedig sikerült úgy felturbóznia egy 500-sd Topolinót, hogy el tudott vele indulni egy versenyen. A futam számára idő előtt, egy étterem kirakatában ért véget. Ekkor átmenetileg elment a kedve az autóktól, de a 60-as évek elején újból fellelkesedett, akkor azonban már inkább a gyártás érdekelte. A gyakorlatias gondolkodású traktorszerelő nem sokat vacakolt fejlesztéssel, tervezéssel, teszteléssel. Felfogadta a legjobb mérnököket, és ellopta a legjobb ötleteket a többi gyártótól. A gyakorlatias gondolkodású traktorszerelő nem sokat vacakolt fejlesztéssel, tervezéssel, teszteléssel.
Felfogadta a legjobb mérnököket, és ellopta a legjobb ötleteket a többi gyártótól. Ő maga mondta egy interjúban: „Én voltam az első japán az olasz autógyártás történetében. Nem találtam fel semmit, de mindig a legjobbat másoltam le. Amikor nekiálltunk a 350 GT tizenkéthengeresének, megkérdeztem a mérnökeimet: melyik most a legjobb motor? A Ferrarié, mondták. De hogy annál jobbat csináljak, modernebb hengerfejre volt szükségem. Melyik a legjobb hengerfej? Az Alfa-négyhengeresek kétvezértengelyese, tudtam meg. A csapatommal összeraktuk a két dolgot, és előállt a legszebb, legjobb motor a világon.”
Sikerült elcsábítania a Ferrari két tervezőjét is, és hamarosan megszületett az első bivalyerős Lamborghini sportautómotor, a 350 GT. A 1963-as torinói autószalonra elkészült hozzá a különleges karosszéria, és megszületett a 350 GT, amely már a Ferrari komoly versenytársának volt tekinthető. A fő célját Lamborghini tehát elérte. Vissza is tért a „földre”: szőlőtermesztéssel kezdett foglalkozni. Az első olajválság nem kedvezett az autógyártásnak, pénzügyi gondjai miatt 1974-ben eladta autógyárát két svájci üzletembernek. A cég jó néhány kézen ment keresztül, míg végül az Audi tulajdonában kötött ki. Az energiaválság után még traktorgyárától is megvált, és egy 740 holdas birtokon gazdálkodott Umbria tartományban.
A Lamborghini nevet viselő luxus sportkocsikat azonban tovább gyártották évi mintegy kétszázas szériában. Ma az alapító család kezében csak az épületek, irodák klimatizálásával foglalkozó üzlet és az iparban használatos hidraulika-rendszerek készítése található.
Például a legújabb Lamborghini-modell, a Veneno, amely az olasz luxusautógyár eddigi leggyorsabb kocsija hárommillió euróba – körülbelül egymilliárd forintba – kerül majd. A luxus csodát mindössze három példányban gyártják le majd az állítható hátsó szárnnyal, hatalmas diffúzorral, cápauszonyos motorháztetővel ellátott szupersportkocsit, mindegyik az olasz trikolór egyik színében fog pompázni. A Veneno mintapéldányát a genfi autószalon sajtónapján mutatta be a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Lamborghini. Újdonsága meglehetősen futurisztikus kinézetű, csúcssebessége 354 kilométer óránként, motorja 6500 köbcentis. Ha valaki esetleg megnyerné a lottón ezt az összeget, és jelentkezne az autóvételre, esélye sem lenne: már mind a három Veneno előre elkelt.
