„Pulyka melle, malac körme, / liba lába, csőre – / Mit kívánjak mindnyájunknak / az új esztendőre?” December 31-én éjfélkor az emberek világszerte mérleget készítenek az elmúlt évről, s új terveket kovácsolnak, üdvös fogadkozásokat tesznek az új esztendőre. Boldog új évet kíván a Cultura Magazin!
Amikor pontban éjfélkor durrannak a pezsgősüvegek és magasba szökő rakéták fénye jelzi, hogy megint egy évvel idősebbek lettünk, ki-ki a maga módján ünnepli az újév beköszöntét.
Az új esztendő kezdetéül 1691-ben XII. Ince pápa jelölte ki január elsejét kötelező erővel. Ezzel együtt számos olyan szokás is áttevődött újév napjára, amelyek korábban karácsonyhoz, vagy háromkirályok ünnepéhez kötődtek. Az emberek különböző szokásokhoz folyamodtak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és démonokat maguktól és állataiktól. Hangos tűzijátékkal köszöntötték az újévet, egymás egészségére koccintottak, vagy éppenséggel egyetlen pohárból ittak az együtt ünneplők az új esztendőre.
Szokásban volt például, hogy szilveszter este különös gonddal takarították ki a lakást, mintegy kisöpörve az óévet. Bezárták az összes ajtókat és ablakokat, majd éjfélkor a háziúr vagy a háziasszony kinyitott egy hátsó ajtót, vagy egy ablakszárnyat, amelyen az új esztendő besétálhatott.
Sok helyen füsttel „invitálták” a szerencsét, jólétet és egészséget, mielőtt a háziúr utasítására a bőséges vacsorát feltálalták volna. Azt tartották, hogy aki szilveszter éjszakáján sokat eszik és újév reggeléig az asztalon hagyja az ételmaradékot, az nem fog éhezni az új esztendőben.
Weöres Sándor: Újévi jókívánságok
(részlet)
Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot,
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.
Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.
Egyes vidékeken máig ismertek a régi szilveszteri és újévi ételek. Míg azonban egyesek a savanyú káposztára és a disznóhúsra esküsznek, addig mások a borsót, lencsét vagy kölest részesítik előnyben.
Ma is népszerű még a szilveszteri fánk és a sokféle édes sütemény. Azt tartotta ugyanis a hiedelem, hogy aki értett a „megfelelő” ételek kiválasztásához és nagy mennyiségben fogyasztott is belőlük, az nem kerül pénzzavarba az újévben.
Átalakuláson ment át a szilveszter éjszakai ajándékozási szokás. Míg ma főleg marcipánból készült malacok, csokoládé patkók és kéményseprők divatja járja, addig régebben újévi perecet, almát vagy diót ajándékoztak egymásnak az emberek éjfél után. Lehetett akár csikorgó hideg is, az ajándékozók főleg a jómódúak házába csöngettek be, remélve, hogy jókívánságaik fejében némi pénz üti a markukat.
Babonák egész sora is kapcsolódik szilveszter éjszakájához. Szokás volt találomra felütni az énekeskönyvet vagy a Bibliát, s az ott olvasottakból következtetéseket levonni a jövőre nézve. A parasztok a harang hangjából próbálták kikövetkeztetni a jövő évi termést.
