„De a főztömmel meg van elégedve mindig s gyakorta évődik eképpen, hogy „téged is szakácsnak teremtett az úristen”…” Blaha Lujza nem csak a színpadon érezte otthon magát.
A „nemzet csalogányának” becézték. Nagyon népszerű, mondhatnánk nagyasszony volt a maga korában. Blaha Lujza 1850. szeptember 8-án Reindl Lujza néven látta meg a napvilágot Rimaszombaton és 1926. január 18-án halt meg Budapesten. Színpadi karrierjét Kölesi Lujza néven keudte meg, kezdetben vándortársulattal járta az országot, majd 14 éves korában a társaival az ekhósszekér Szabadkára vitte.
A délvidéki gazdag város színházpártoló közönsége, de igazgatója és társai is hamar felfedezték kivételes tehetségét. Egyik korabeli zenés darab betétdala, pl. a Harsog a trombita kezdetű tőle indult országos slágerkörútra. Sikerére mi sem jellemzőbb, hogy még a suszterinasok is mindenhol fütyülték.
Szabadkán kapta az első, selyemből készült estélyi ruháját. A színházban ismerkedett meg a nála jóval idősebb cseh karmesterrel Jan Blahával, akinek felesége lett. Ettől kezdve szerepelt Blaha Lujza néven. A derék karmester tanítani, taníttatni kezdte, s elindította a színpadi sikerek útján.
A hagyomány szerint egy, sajnos meg nem nevezett szabadkai cukrászmester kreálta Blaha felkérésére az esküvőjükre a később művésznő nevével elhíresült tortát. Abban az időben Szabadka cukrászata sok országos, sőt határokon túl is elismert mestert foglalkoztatott.
Háziasszonyként is híres volt a nemzet csalogánya. Például füstölt hússal készült lencsefőzelékét az újságírók is dicsérték. A halpaprikása és kapros-túrós lepénye után Munkácsy Mihály is megnyalta a száját. Bélszínszeletjének receptje korabeli szakácskönyvekbe is bekerült. Magafőzte lekvárjaira, liktáriumjaira (gyümölcsíz) és befőttjeire még Erzsébet királyné is kíváncsi volt. Naplójában is többször megjegyzi, mekkora sikereket ért el a konyhában:
„Most hát a házi gondok is a nyakamba szakadtak. Nekem kell gondoskodni mindenről, eddig csak jókedvemben szakácskodtam, most muszáj felgyűrni a szoknyámat és ebédet főzni, vacsorát melegíteni jómagamnak, meg az uramnak.
Egy némelyik napon aztán ugyancsak várnia kell szegénynek, mert késő lesz, mire hazavetődöm a színházből. De a főztömmel meg van elégedve mindig s gyakorta évődik eképpen, hogy „téged is szakácsnak teremtett az úristen” és ha lisztes a két kezem, hát addig bolondozik körülöttem, míg át nem ölelem így és jól be nem lisztezem a kabátját, az arcát.”
BLAHA LUJZA TORTÁJA – Recept
(Kádas Lajos receptje)
Hozzávalók: 250 g liszt, 100 g vaj, 100 g pocukor, 85 g dió, 3 db tojás, 50 g morzsa, 340 g málnalekvár, 200 g rózsaszínű fondant.
Elkészítés: A finomra darált diót a liszttel, a cukorral és a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojások sárgáját és sima tésztává gyúrjuk. Ha lehűlt, vékonyra nyújtjuk és három egyforma tortakarika nagyságú lapot formázunk belőle. A lapokat előmelegített sütőben kisütjük. Ha kihűlt, málnalekvárral töltjük, a tetejét forró lekvárral áthúzzuk, majd rózsaszínű fondanttal bevonjuk. Az odalát édes morzsával panírozzuk.
