A legnagyobb költő, a világirodalom egyik legnagyobb hatású egyénisége soha nem tudott ellenállni az édességnek. A koszorúcska egyike Goethe kedvenc finomságainak.
Johann Wolfgang Goethe német költő, író a világirodalom egyik óriása, akihez maga a Weltliteratur (világirodalom) kifejezés is köthető. Frankfurt am Mainban, gazdag patríciuscsaládban született, Lipcsében és Strassburgban tanult jogot. A szigorú, pedáns és merev családban édesanyja vidámsága és derűje oldotta a hangulatot, és irányította az művészetek felé.
Johann Wolfgang Goethe:
Nyugat-keleti díván
Hagyaték
(A Dívánba föl nem vett versek)
A dalnok könyve
Kóstolónak Nyugat-Kelet
tiszta ételt kínál neked.
Ne azt nézd, mit hogyan tálal,
élj e pazar lakomával,
ülj le, végy a tálból bőven,
amíg itt vagy, elmenőben.
(Halasi Zoltán)
A fiatal Goethe francia, olasz, görög, latin és héber nyelvet tanult, és mintegy 2000 kötetes könyvtár állt rendelkezésére. Irodalmi pályája rokokó versekkel indult, a szerelmet és a bort, az édes ételeket és az életet dicsérte.
1772-től a wetzlari birodalmi kamarai bíróságon dolgozott, itt ismerte meg egy per során a Faust Margitját ihlető gyermekgyilkos anyát. Wetzlari ismeretség volt Charlotte Buff is, aki iránti szerelme ihlette Az ifjú Werther keservei című szentimentális levélregényét. A kötet botrányos világsiker lett, hatására a szerelmes ifjak között megnőtt az öngyilkosságok száma.
1775-ben Károly Ágost új weimari herceg, egykori egyetemi társa meghívására a városban telepedett le, s hamarosan a kis állam nélkülözhetetlen miniszterévé emelkedett. Hajtotta a politikusi becsvágy, Weimart a polgári jólétet szolgáló mintaállammá kívánta fejleszteni. Ebben az időben kezdődött szenvedélyes szerelme a férjezett Charlotte von Steinnel, akiben méltó szellemi társra is lelt.
1794-ben kezdődött termékenyítő, nagy barátsága Schillerrel, akivel lapot szerkesztett, biztatására fejezte be fejlődésregényét, a Wilhelm Meister tanulóéveit. A világirodalom talán legnagyszerűbb párosa
Goethe idős korára zárkózottá vált, ám fiatalabb éveiben nemcsak az irodalommal foglalkozott, nagy háztartással is bírt. Vendégei dicsérték konyháját, az író több maga által kitalált édességgel is megajándékozta őket. A nevét viselő koszorúcska, sokban hasonlít az általános linzerhez, ám Goethe kedvenc italával – rummal – ízesítik.
Goethe-koszorúcska
(linzer)
Hozzávalók:
Tésztához: 15 dkg liszt, 75 g cukor, 15 dkg mandula, 15 dkg vaj, 1 db tojás, 1dl rum, só
Mázhoz: 10 dkg porcukor, 80 g feketeribizli-zselé, 2 cl rum
Elkészítés: A lisztet, a cukrot és a megdarált mandulát a vajjal jól összegyúrjuk, majd hozzádolgozzuk a tojást és a rumot. Ha sima tésztát kaptunk, hűtőszekrényben 1 órán keresztül pihentetjük. Ezután 2-3 cm vastagra kinyújtjuk és egy kb. 7 cm nagyságú formával köröket vágunk belőle, amelyek közepét kiszúrjuk. Az így nyert koszorúkat sütőlapra tesszük, rummal gazdagon megkenjük és cukorral meghintjük, majd közepes lángon kisütjük. A sütőből kivéve hűlni hagyjuk.
Közben a mázhoz a cukrot, a zselét és a rumot simára keverjük, és a koszorúk felületére csorgatva mintázatokat formázunk vele. Nyáron fagylalt mellé is nagyszerű finomság.
