„Mi lesz az ebéddel? – kérdezték mindenféle hangok az író körül.” Ő volt a legnagyobb. Az irodalomtörténészek csak vitáznak, hogy Jókai, Mikszáth, Móricz vagy… lehet a sort hálisten elég hosszúra nyújtani, ám az ízek örömeihez egyik klasszikus sem értett úgy, mint Krúdy Gyula.
Regényhősnek született. Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán és 1933. május 12-én hunyt el Óbudán. Tizenöt évesen jelentek meg nyomtatásban első rövid novellái. Tizenhat éves korában katonatisztekkel párbajozott. Egy év múlva már újságíróként kereste kenyerét Debrecenben, és soha többé normális polgári foglalkozásra nem volt kapható. Két házassága sem tudta megzabolázni.
A róla szóló legendák egy örökös lumpolásban eltelő életről rajzolnak torz, bár az író szándéka szerint való karikatúrát. A valósághoz hozzátartozik a sokkötetes életmű létrehozásához szükséges naponta végzett tollforgató robot is. Különc, magának való természete azonban az irodalmi életben is félreszorította. Minden elismerést későn kapott meg, pedig pályája elejétől kezdve nemcsak olvassák, utánozzák is műveit.
Az Alinea Kiadó gondozásában megjelent Gasztrohangulatok Krúdy Gyula műveiből készült válogatás. A piac illata, A mellékutcai vendéglő, az Előhang egy kispörkölthöz s még további harminc elbeszélés az ételkészítés és étkezés élvezetét, a vendéglátás művészetét tárja elénk. Krúdy gasztronómiai témájú írásai a múlt hagyományait és hangulatát idézik. Nem csupán élvezetes időutazást jelentenek: kétséget sem hagynak afelől, hogy a jót s jól enni tudománya mai gasztrokultúránk egyik megalapozója is.
Részlet a könyvből a címre kattintva:
Krúdy Gyula: Gasztrohangulatok – Régi magyar író ebédje
Valamely más okának kellett lenni, hogy elbújtak látogatóik elől.
az írók ugyanis kitapasztalták, hogy kellemetes, örömet okozó vagy nevezetesebb szerencsét hozó látogatás nem érheti őket. A levélhordó a jó híreket tartalmazó leveleket mindig más címekre viszi.
a lakodalmas vagy bugyellárissal járó látogatók ugyancsak a szomszédba járnak.
Az íróknak látogatói kis suszterinasok, követeléseiket szorgalmazó mosónők, néha korcsmárosok voltak mindenféle megőrzött cédulákkal, amelyekre jóformán senki se emlékezett rajtuk kívül.
Ezért bújt el a régi magyar író odvában, ahonnan aggodalmasan figyelte az ajtaja előtt elhangzó lépéseket.
Közben üldögélt íróasztalnál vagy ágyszélen, és mindig valamiben törte a fejét.
Néha úgy törte, hogy két kézbe kellett azt venni, hogy szét ne hulljon attól a malomtól, amelynek zakatolása odabent elkezdődött.
– Mi lesz az ebéddel? – kérdezték mindenféle hangok az író körül.
BUDAI KAKASPECSENYE KRÚDY MÓDRA
Hozzávalók: egy 2 kg-os kakas, 25 dkg szárnyas máj és gomba, 2 fej vöröshagyma, 1-2 őszibarack (lehet befőtt is), zsír/olaj, 1-1 mk liszt és cukor, csokor zellerzöld, só, bors, majoránna, csombor, fehérbor, csontlé
A körethez: 1 kg burgonya, 3 tojássárgája, vaj, só, szerecsendió
Hozzávalók: A kakast megtisztítjuk, belsejét bedörzsöljük sóval, borssal, majoránnával, elhelyezzük benne a zellert és az egyik tisztított hagymát. Tepsibe fektetjük a szárnyast, s leöntjük forró zsírral. Közepesen meleg sütőbe toljuk. A sütés közben fehérbor és csontlé keverékével öntözzük.
Egy serpenyőben zsírt olvasztunk, beleszórjuk az apróra vágott hagymát és a cukrot. Átpirítjuk, rádobjuk a kockákra vágott gombát, s tovább sütögetjük. Ekkor követi a kockákra aprított máj, sózzuk, borsozzuk, csombort és majoránnát adunk bele. Megszórjuk liszttel, kevés édeskés fehérborral felöntjük, a szintén kockákra vágott őszibarackot beletesszük. Készre pároljuk, ügyeljünk rá, hogy a barack ne főjön szét.
Köretnek tojásos burgonyapürét készítünk: A főtt burgonyát áttörjük, elkeverjük a tojássárgákkal, vajjal, ízesítjük sóval és szerecsendióval. Habosra keverjük. Ha a kakasunk szép pirosra sült, feldaraboljuk, s egy tűzálló tál közepére helyezzük. Körbe ötjük a raguval, nyomózsákból körbespricceljük a pürével.
Csak annyi időre toljuk vissza a sütőbe, míg a burgonya pirosas színt kap. Az ízes szaftot külön kínálhatjuk mellé.
KRÚDY-FRÖCCS
Elkészítése: Kilenc deci borból és egy deci szódából áll a Krúdy-fröccs, melyben – az itóka névadója szerint – a szóda szerepe csak annyi, hogy “megnevettesse a bort”.
