A 120 éve elhunyt Kossuth Lajosról elnevezett sütemény az 1840-es évek elején Pozsonyból indult hódító útjára. Az országgyűlési képviselők kedvenc helyeként ismert Vasforrás nevű vendéglő tulajdonosa, Palugyai Jakab kreálta és tette étlapjára.
Kossuth Lajos a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért vívott 19. századi küzdelmeink legnagyobb alakja, a szabadságharc szellemi vezére.
120 éve, 1894. március 20-án halt meg Turinban (Torinóban) Kossuth Lajos, akit az utókor a magyar nemzeti függetlenségért és a polgári szabadságjogokért vívott XIX. századi reformküzdelem kimagasló alakjaként tisztel. 1802. szeptember 19-én a Zemplén megyei Monokon született birtokügyeket intéző kisnemes gyermekeként. Az apja példáját követve jogi pályára lépett, 21 éves korában ügyvédi vizsgát tett, ezt követően ügyvédként praktizált. 1832-ben került a Pozsonyi országgyűlésre, ahol az Országgyűlési Tudósítások, majd az országgyűlési berekesztése után a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésével, a reformellenzéknek a nemzeti érdekek védelmében és a társadalmi haladásért vívott harcokban.
Neve akkor lett országosan ismert, amikor az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen, ahol a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, merész vállalkozásba kezdett. Kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a reform-ellenzéket népszerűsítette. 1847-től az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az országgyűlés az átalakulás élére állt.
1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti országgyűléssel 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg. 1848 augusztusában elrendelte az önálló magyar bankjegyek forgalomba hozatalát, s a honvédelem megszervezése céljából javaslatára szeptemberben felállították az Országos Honvédelmi Bizottmányt.
1848. október 8-án a lemondott Batthyány-kormány helyett a hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Neve ekkor forrott össze elválaszthatatlanul az 1848-1849-es eseményekkel. 1849. április 14-én kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását, őt magát pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották.
E tisztében – a végnapokig a parlamentre támaszkodva – vezette a szabadságharcot és a magyar államot. Az osztrák és orosz túlerő alatt összeroppanó magyar küzdelem láttán 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgey Artúrra ruházta a hatalmat.
Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után Kossuth Lajos emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.
KOSSUTH-KIFLI
Az országgyűlési képviselők kedvenc helyeként ismert Vasforrás nevű vendéglő tulajdonosa, Palugyai Jakab kreálta és tette étlapjára.
Hozzávalók: 350 g liszt, 200 g margarin vagy vaj, 60 g porcukor, 1 db citrom, 3 db tojássárgája, 1 csomag sütőpor
Töltelékhez: 200 g dió, 250 g porcukor, 3 db tojásfehérje
Elkészítés: A lisztet a porcukorral és a sütőporral összekeverjük, hozzáadjuk a vajat, a citrom kifacsart levét és a három tojás sárgáját jól eldolgozzuk, majd rövid ideig pihentetjük. A kapott tésztát félujjnyi vastagra kinyújtjuk, a lapot háromszög alakú darabokra vágjuk.
Elkészítjük a töltelékeket: a tojásfehérjéket a porcukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk az őrölt diót.
A tésztadarabokat betöltjük, kiflikké sodorjuk, felületét tojással megkenjük, és tört dióval megszórjuk. Előmelegített sütőben kisütjük.
Miután kész porcukorral meghintve tálaljuk.
