Kisüsti vagy aszútörköly, ágyas vagy mézes. Pálinka többféle lehet, ám pálinka csak Magyarországon termett gyümölcsből, törkölypálinkát pedig csak az országban termett szőlő törkölyéből lehet előállítani.
A magyar történelem már a XII. században is megemlíti a pálinkát, Mátyás király korából nem egy utalás maradt fenn róla, mint alkohol tartalmú gyógyitalról, de leginkább a XVI. századtól beszélhetünk magáról a pálinkáról, már akkoriban is nemes italnak számított. A XX. század viharai sem kímélték a pálinkát, de itt van, a miénk, egy igazi hungarikum.
Az égetett szeszek között a legnagyobb részesedéssel fogyasztott termékcsoport a pálinka. Viszont a pálinka kifejezést korábban sokkal szélesebb értelemben használtuk, mint ma, és ez a jelentés még nem tűnt el a magyar köztudatból. Olyan szeszes italokat is neveztünk így, mint például: burgonyapálinka, gabonapálinka (vodka és a whisky), vagy az abszintot tekintve az ürmöspálinka.
A 2002-ben érvénybe lépett rendeletet követően – amely szerint a pálinka névvel kizárólag Magyarországon termett és termelt gyümölcs felhasználásával készült, hazánkban cefrézett, párolt, érlelt és palackozott italt lehet illetni, amely nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott anyagot, így cukrot, ízesítőt és színezéket sem – megkezdődött a szeszes italok és a pálinkák elkülönülése, amely a mai napig is tart.
Magyarország kiharcolta, hogy az Európai Unión (EU) belül a pálinka nevet kizárólag a fenti feltételekkel készülő párlatok kaphassák meg. Egyetlen engedményként Ausztria négy tartományában használható a pálinka elnevezés, de kizárólag a helyi barackpálinkára.
„Pálinkás” szakszavak és pálinka-elnevezések
Kisüsti pálinka: az a gyümölcs-, szőlő- és törköly-pálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter úrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. A kisüsti jelzőt kizárólag ebben az esetben helyettesíteni lehet a „hagyományos” vagy „tradicionális” kifejezéssel.
Érlelt pálinka: az pálinka, amelyet fahordóban érleltek legalább három hónapig. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/1 lehet, de hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni és utalni lehet a fahordó anyagára is.
Ópálinka: az a pálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literesnél nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
Aszútörköly-pálinka és szamorodni-pálinka: az a szőlőtörköly-pálinka, amely igazolhatóan kizárólag a Tokaj-hegyalja borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszútörkölyből vagy szamorodni bor készítéséhez felhasznált szőlőtörkölyből készült. Törkölypálinka készítésénél borseprő is felhasználható úgy, hogy száz kilogramm törkölyhöz 25 kilogramm borseprő adható Répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörkölyből, valamint borseprőből készített párlatot pálinkának nevezni tilos.
Vegyes törkölypálinka: gyümölcs- és szőlőtörköly-pálinkák bármilyen arányú elegyítésével készített pálinka. A vegyes törkölypálinka megnevezést világosan és jól láthatóan minden egyéb minősítő kifejezés nélkül a címke egy feltűnő részén kell feltüntetni A felhasznált pálinkákat térfogatuk szerinti százalékos arányban a címkén fel kell tűntetni.
Gyümölcságyon érlelt pálinka, vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. A gyümölcságy a párlat fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. Száz liter pálinkához legalább tíz kilogramm érett, vagy legalább öt kilogramm aszalt gyümölcsöt kell felhasználni.
Mézes pálinka-likőr: az olyan párlat, melynek alkoholtartalma száz százalékban pálinkából származik, de azt Magyarországon termelt, tiszta mézzel ízesítették.
Mézes vegyes pálinka-likőr: A nem homogén pálinkák felhasználásával előállított mézes pálinka-likőr.
