Tizenegy évig tartó rekonstrukció után 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde torony.
Pisa híres ferde tornya valóságos útjelzője az elmúlt több mint kétezer év itáliai történelmének. A helyén a rómait megelőző etruszk korszak szentélye állt. Az etruszk vallás kiemelkedő eleme volt a jóslási szertartás.
Minden fontos cselekedet – hadviselés, kereskedelmi döntések, de akár a személyes élet meghatározó lépései – előtt is jósoltatni kellett.
Természeti jelenségekből és az áldozati állatok belsőségeiből próbálták kiolvasni a jövendőt. Egy ilyen ősi, kijelölt térben építették aztán fel a pisai dóm harangtornyát is. Az alapozását 1173. augusztus 9-én kezdték el. A laza, iszapos talajon azonban az építmény hamar megdőlt. A város viharos történelme miatt a harangtorony végül 1372-re készült el.
A gond épp az volt vele, ami híressé tette: a szemet szúró ferdesége. Rengeteg történelmi helyzet és személyiség útjába állt.
A 20. században, a második világháború idején az amerikaiak fel akarták robbantani, amit szerencsésen elkerült. Előtte az olasz diktátor, Benito Mussolini akarta kiegyenesíteni, de csak rontott az állapotán.
Ingatag legendáknak is alapot adott.
A középkor végének egyik leghíresebb tudósa, a helyi születésű Galileo Galilei a helyi emléktábla szerint itt végezte a leeső testek fizikájával kapcsolatos kísérleteit, mégpedig állítólag úgy, hogy különböző tömegű tárgyakat dobált le a magasból.
A történet szép, de nem igaz. Igaz viszont, hogy Einstein előfutáraként Galilei bizonyította: senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül. Az is igaz, hogy az olasz kormány 1964-ben nemzetközi segítséget kért a torony megmentése érdekében.
A dőlés oka végre kiderült…
A kutatók az 1990-es években rájöttek, hogy a tornyot nem megfelelő alapra építették, amely mindössze 3 méter vastag volt, és homokos és agyagos iszapból állt. Az iszap hajlamos megtartani a nedvességet, és rosszul ürít. Emiatt az iszapos talaj kitágul, nekinyomódik az alapnak, és meggyengíti azt, így nem ideális megtámasztásra.
Húszévnyi előkészítés után, 1990 elején a tornyot lezárták a nagyközönség elől, és elkezdődhettek az elkerülhetetlenül szükséges beavatkozások. A torony stabilizálása megkezdődött és 2001-ben fejeződött be. A mentési művelet után a szakemberek szerint a következő három évszázadra biztosított a több mint 57 méter magas harangláb fennmaradása. Így generációk sora mászhatja meg a csúcsra vezető közel 300 lépcsőt, fel egészen a nyolcadik emeleti csúcsig.
