120 éve, 1896. május 2-án Budapesten megindult a rendszeres forgalom Európa második földalatti vasútján, a millenniumi földalattin. Ezzel egy időben nyílt meg, ugyancsak Budapesten a millenniumi országos kiállítás, amely fél évig volt látogatható.
A honfoglalás ezeréves évfordulóját a fővárosban is számos beruházással akarták megünnepelni. A földalatti Balázs Mórnak, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatójának ötlete volt a tömegközlekedés nehézségeinek megoldására. 1893-ban tett javaslatáért nemesi címet is kapott. A terveket a BVVV két mérnöke, Schweiger Henrik és Wörner Adolf készítette el. Az alagút az akkori Gizella – ma Vörösmarty – tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa az Ezredéves Kiállítás megközelíthetőségét. Az építkezés engedélyét 1894. augusztus 9-én adták ki 1896. április 1-jei befejezési határidővel, a költségvetés 3,6 millió forintról szólt.
A föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte, az építkezésen olykor ezernél is többen dolgoztak, gyakran vasárnap is. Az alagútnak el kellett férnie a nagykörúti csatorna fölött, ezért magassága csak 2,65, szélessége 6 méter lett. Az alagút kéregvasútként, nyitott munkagödörrel épült, a vasúti pálya betonteknőbe került. A födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak, a zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be.
A M1-es metróvonal (Millenniumi Földalatti Vasút vagy a köznyelvben Kisföldalatti) Európa második földalattija volt (a londonit 1863-ban helyezték üzembe), de ez volt a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja, és a világ második föld alatt húzódó vasútvonala.
A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránként sebesség mellett a menetidő valamivel több mint 10 perc volt. Érdekesség, hogy itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsit. A 20 forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a 11 megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál már a felszínen. Az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták. A létesítményt 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a 10 krajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. Az átadott földalatti két fillér áráért a Gizella-tértől (ma Vörösmarty) az Artézi- fürdőig (ma Széchenyi) szállította utasait. Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje.
A vasutat a húszas években újították fel először, majd az észak-déli metró Deák téri állomásának építésekor az alagút egy részét kiiktatták – itt létesült a Földalatti Vasúti Múzeum. Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával 1233 méterrel, a Mexikói útig hosszabbították meg, a nyomvonalat végig a föld alá helyezték, így a teljes 4,4 kilométeres vonal föld alá került. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor – 1973 végén – tért át a földalatti a felszínen már 1941 óta alkalmazott jobb oldali közlekedésre. A régi kocsikat 23 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel.
A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére ezredéves országos kiállítást is rendeztek Budapesten, az akkor kiépített Andrássy út végén, a Városligetben 520 ezer négyzetméteres területen. A kiállítást ünnepélyes keretek között Ferenc József császár, magyar király nyitotta meg 1896. május 2-án. Ezután a királyi család tagjai többször is meglátogatták a kiállítást. Ekkor készült az első magyar filmhíradó. A millenniumi kiállítás 240 pavilonjában kizárólag magyar eredetű alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A végelszámolásnál megállapították, hogy közel 5 millióan tekintették meg a bemutatókat, a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. A kiállításon ezer év történelmi-kulturális anyaga keveredett a korszak imponáló eredményeivel. A magyar termékek, szellemi javak, ipari és gazdasági eredmények, a magyarországi néprajzi-kulturális sokszínűség páratlan seregszemléjeként nemcsak az ország önbecsülésének tett jót, de növelte az ország külföldi elismertségét is.
A vasutat 1995-ben teljesen felújították, megerősítették födémszerkezetét, tetőszigetelését. Az Oktogonnál kitérőt építettek, amely lehetővé teszi a vonal szakaszolását. A műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. A millenniumi földalatti vasút 11 állomása közül 8 eredeti, 3 pedig a különböző vonalkorrekciók során létesült. Az 1996-os százéves ünnepre a járműveket is felújították, kicserélték az eredeti talpfákat, és restaurálták a megállók eredeti képét. Ennek is köszönhető, hogy a földalattit az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökségi helyszínnek nyilvánították.
A millenniumi földalatti – vagy ahogy az utasok emlegetik: a kis földalatti – 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része. A metróvonalak kiépülése miatt M1-es számozást kapta, fejlesztésére, továbbépítésére születtek már tervek, de ezek kivitelezéséről még nem hoztak döntést.
Millenniumi Földalatti Nosztalgiatúra
A programra regisztráló és jegyet váltó utasainknak igazán különleges, nem mindennapi élményben lehet része a Millenniumi Földalatti Vasút 120 éves jubileuma alkalmából. Május 2. és 7. között éjszakára kigördül az Öreg Hölgy, hogy az örökségvédelem alatt álló, korhűen felújított megállók közt egy 120 éves muzeális kocsin utazva egy nosztalgia túra erejéig átérezhesse minden résztvevő, milyen lehetett a millennium idejében földalattizni.
A programon való részvétel regisztrációhoz és jegyvásárláshoz kötött (egy jegy egy útra szól, ára 1000 forint). Regisztrálni, illetve jegyeket váltani a ’Mexikói út – Vörösmarty tér’, illetve a ’Vörösmarty tér – Mexikói út’ szakaszokra lehet, megadott időpontokra.
Jegyeket a helyszínen nem lehet váltani, azokat kizárólag a regisztráció visszaigazolása után a Földalatti Vasúti Múzeumban, a múzeum nyitvatartási idejében. A virtuális túra ITT megnézhető.
