Hiram Bingham, amerikai régész és politikus, a Yale Egyetem professzoraként 1911-ben felkerekedett, s elindult Peru felfedezésére. Nem sokkal megérkezése után a Machu Picchu lenyűgöző romjaira lelt.
Hiram Bingham amerikai régész és politikus, a perui Machu Picchu felfedezője 140 éve, 1875. november 19-én Honoluluban született.
A hawaii születésű fiatalember misszionárius szülei azt remélték, hogy fiúk az ő nyomdokaikba lép, de a kalandor természetű ifjú inkább a tudós karriert választotta. Jelentkezett a Yale Egyetemre, majd a doktori cím megszerzéséért a Harvardra is beiratkozott. 1909 és 1924 között Latin-amerikai történelmet tanított a Yale-en.
1900-ban feleségül vette a Tiffany-ékszerek örökösnőjét, Alfreda Mitchellt, és az ő mesés vagyona tette lehetővé, hogy Dél-Amerikába utazzon és a szenvedélyének éljen. 1906-ban végigjárta Simón Bolívar 1809-es, Venezuelából Kolumbiába tartó útját az Andok hegygerincein át, 1909-ben a dél-amerikai történelmi kereskedelmi útvonalakat kutatta Buenos Airestől Limáig, majd tovább Cuzcóba.
1911-ben elhatározta, hogy megtalálja az „elveszett várost”, Vilcabambát, II. Manco Cápac inka uralkodó utolsó rejtekhelyét, aki a spanyol hódítók ellen harcolt az 1530-as években. Hétfős csapatával öszvérháton indult Cuzcóból egy Mandor Pampa nevű kis településre, útközben egy helybéli gazda mesélt neki a közeli, fákkal benőtt romokról. A romok helyszínét Machu Picchunak, vagyis Öreg hegynek nevezte. 1911. július 24-én érkezett az Andok láncai között 2430 méter magasan fekvő fellegvárba, és miközben körbejárta a teraszokat feltárultak előtte az inka építészet legszebb példányai. Az hitte, megtalálta Vilcabambát, és ebben a tévhitben halt meg 45 évvel később.
A hely örökre rabul ejtette, újra és újra visszatért ide, és több ezer fotót készített. 1912 és 1915 között feltárta a várost. A terület összességében 32 ezer 500 hektárt foglal el, az épített részek egy 530 méterszer 200 méteres részt hasítanak ki ebből művelésre alkalmas teraszokkal és 172 lakóhelyiséggel. Keletkezését a két híres inka uralkodó, Pachacútec (nevének jelentése: „aki megrázza a Földet”) és fia, Tupac Yupanqui idejére teszik, vagyis az 1450-es évekre.
Felfedezését a National Geographic című folyóirat hasábjain tudatta a világgal. A spanyol hódítók Machu Picchut soha nem látták, nem is írtak a szent helyről. Bingham volt az első, aki megmutatta a romvárost a világnak, így lett világhírű. A hálás utókor még egy Hold-krátert is elnevezett róla, s ő ihlette az Indiana Jones-filmek hősének figuráját. Visszaemlékezései szerint először nem is ismerte fel, milyen pazar világ terül el a lábai előtt – a magas hegyekben megbúvó elveszett városnál sokkal jobban érdekelte Peru legmagasabb csúcsának, a Coropuna hegynek a meghódítása, amiről e könyv lapjain is beszámol. Több évre, no és a National Geographic Society hathatós támogatására volt szüksége ahhoz, hogy felismerje: Machu Picchuval a világ egyik legmegdöbbentőbb régészeti lelőhelyét fedezte fel.
Az 1922-ben megírt Kalandozások az inkák földjén című kötete elbűvölően idéz meg egy elveszett világot, nem csupán az inkákét, de az izgalmas felfedezések korát is, amelyben a Binghamhoz hasonló kalandvágyó, vállalkozó szellemű emberek előtt nyitva állt a világ. A könyv a szerző számos kalandját beszéli el, melyek csúcspontja Machu Picchu titokzatos városának felfedezése.
Bingham később politikai pályára lépett, 1922-ben Connecticut állam alkormányzója, 1924-ben kormányzója lett, de csakhamar lemondott, hogy betöltse a szenátus egyik megüresedett helyét. Erre a posztra 1926-ban újraválasztották. 1951-ben Truman elnök kinevezte a Civil Service Loyalty Rewiew Board tagjának, felforgatási ügyek kivizsgálásában vett részt. 1956. június 6-án Washingtonban halt meg.
Felfedező, kalandor vagy tolvaj?
Felfedező, kalandor vagy tolvaj? Teszik fel ma is gyakran Binghammal kapcsolatban a kérdést. A Machu Picchut az évszázadok során kifosztották. Egy 2008. évi kutatás szerint a romvárost az 1860-as években egy német üzletember találta meg, aki cégével két évtized alatt kifosztotta az egykori citadellát, kicsempészte az ott talált leleteket és kincseket. Bingham is több tízezer leletet vitt magával az Egyesült Államokba, a Yale Egyetemre. A gyűjtemény 46 332 darabból állt, a kincsek között kerámiák, textíliák, fémtárgyak, kövek és csontok voltak, ezeket 2011-2012-ben szállították vissza Peruba, miután az ország vezetése 2007-ben beperelte az egyetemet a connecticuti bíróságon.
A legendás romváros Peru leglátogatottabb turisztikai látványossága. Az inka birodalom szimbólumát az UNESCO 1983-ban a kulturális és természeti világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig beválasztották a világ hét új csodája közé.
