„Édes zöld fáim! Ha egyszer valaki idejön azt kérdezni, miért tudtam többet dolgozni nyáron, mint télen, mondjátok meg neki, hogy ti is ott voltatok akkor.” Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet.
A budai Svábhegy városrészen található Jókai-kert mára természetvédelmi terület. Jókai Mór 1853 augusztusában vásárolta meg Schweitzer hegedűgyárostól az e helyen lévő három és fél holdas gondozatlan, köves telket – felhagyott kőbánya volt – a rajta levő házzal együtt, részben első kirobbanó sikerű regénye, az Egy magyar nábob honoráriumábó.l Következő sikerkönyve, a Kárpáthy Zoltán tiszteletdíjából és kölcsönökből verandás nyaralót „majoros házat” építtetett, rendezte és művelésbe fogta a területet, s haszon- és díszkertet hozott létre.
Írók otthona – Jókai-kert, Svábhegy
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.”
A birtokot teraszosan alakította ki, feltöltötte termőfölddel, a sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített, konyhakertet létesített, rózsákat nemesített, a borkészítésre és -tárolásra pedig külön pincét építtetett. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. Ide vonult el első feleségével, Laborfalvi Rózával a város zajától. Kertészkedés közben tett megfigyeléseit később Kertészetgazdászati jegyzetek címmel külön is megjelentette.
Nagy írónk, Jókai Mór egész életében légzőszervi panaszokkal küszködött. Attól kezdve, hogy a budai Svábhegyen telket vásárolt, a nyarat és az őszt nagyrészt ott töltötte. A hatás nem maradt el: egészsége fokozatosan helyreállt, Meggyőződése szerint a friss hegyi levegőnek és a budaörsi gazdáktól vásárolt tejnek, zöldségnek, gyümölcsnek köszönhette a javulást. Jókai kertésztudományát is itt fejlesztette, ugyanis bevásárlókörútján többször elkísérte szolgálóját, hogy a helyi szőlősgazdákkal beszélgessen, konzultáljon. A budaörsi tapasztalatokat a sváb-hegyi kertjén hasznosította. Az író a maga korában ökológiai szempontból egyedülálló kertet hozott létre, amelyben nem a kor divatos növényeire, hanem a honos fajokra helyezte a hangsúlyt.
A bor kezeléséhez nem értő Jókai Prock Péter budaörsi borosgazdával megegyezett, hogy rendszeresen szállítson neki a Költő utcai villába bort. Ezek után jó borral tudta megkínálni vendégeit. Nem csoda, hogy az író megszerette Budaörsöt és a budaörsieket.
Jókai Mór A bor című írásában így lelkesedik: „Ah, a bor az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi, szivárványossá teszi ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt, demokratává teszi a nagy urat, úrrá teszi a szegényt”.
Jókait ma – nemcsak mai világunkban, hanem saját korában is annak nevezhették –, a környezetvédelem lelkes harcosának is mondhatnánk. Az író barátjával, ügyvéd szomszédjával mozgalmat szervezett a szűkebb pátria, a Svábhegy és környéke szépítésére, természeti értékeinek megóvására. Az Eötvös-villában 1888 augusztusában megalakult Svábhegyi Egyesület 1893-tól őt választotta tiszteletbeli elnökének, így ismerve el a környezetéért való szorgosságát, az 50 éves írói jubileumán.
„A Svábhegy manapság elsőrendű mulatóhelye a főváros közönségének, piaccal, boltokkal ellátva, telefonhálózattal a fővároshoz kötve. S a múltat, amikor még a tulipánok helyén vadvirágok nyíltak, amikor az őserdők fáin még sasok tanyáztak, a harasztban futó kígyó zörgött, az udvaron végigsétált a tüskés borz, amikor a róka kedélyesen pislogott ki az odúja nyílásán, a kövek közt sütkérezett az aranyzöld gyík, az egész boldog ősvadon képét, melyben éjjel a fénybogarak világítottak – csak a vén poéta álmodja még vissza, aki azokat mind szemeivel látta.
A filoxéra elpusztított minden szőlőt, csak egy-egy villatulajdonos engedi még meg magának azt a fényűzést, hogy védekezéssel, amerikai fajokkal dicsekedésből kertet csináljon szőlővenyigékből; de az elpusztult telkeket kertekkel, ligetekkel ültették be, s ez elég kedvező csere.
A főváros közönsége tudatára jutott annak, hogy az egészség az első alaptőke, amely a többi gazdagságot meghozza, s ennek a hypothecája a Svábhegy. Az erdei levegőben arany van. S a főváros pazar kézzel siet a Svábhegyet paradicsommá átalakítani. A vízvezeték maga másfél millióba került. (Igaz, hogy egyúttal Buda várost is ellátja.) Az egész hegycsoportot makadámozott utak szelik minden irányban keresztül. Éjente lámpások helyettesítik a fénybogarakat, meglehetősen utolérve, sőt meghaladva azoknak a világítási képességét. S legközelebb, mint fentebb említettük, egy nagy területet vásárolt a főváros az államtól, egy őserdőt a Svábhegy folytatásában, mely, ha át lesz adva a nagyközönségnek, ellátva tanyákkal és mulatóhelyekkel: abban Budapest oly népkertet fog bírni, aminővel egy világváros sem dicsekedhetik.” (Jókai Mór: Útleírások – A Svábhegy és a Zugliget)
Az író halála után a nyaraló és a kert többször gazdát cserélt (második felesége, Nagy Bella 1922-ben eladta), és lassan az enyészeté lett, a hatvanas években végül a villát le kellett bontani. Ennek helyére építették fel a Madártani Intézet székházát. Jókai egykori telke jelenleg intézményeknek ad otthont ad Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének, a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárnak. Az épület egyik szobáját a Petőfi Irodalmi Múzeum 1968-ban Jókai-emlékszobának rendezte be, amelynek bejáratánál emléktábla található.
A kertben eredeti helyén áll az író félköríves, oroszlános kőasztala és kőpadja, valamin a vidám, életnagyságú, Rónai József által alkotott Bacchus-szobor, amelynek feje Jókait ábrázolja. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI)
