A középkori és reneszánsz műemlékeiről híres Firenze, Siena és Pisa mellett Toscanának van egy másik, „zöldebb” arca is, amelyet kevesebben ismernek.
Az etruszk eredetű kisvárosaival, jó boraival és érintetlen tengerpartjával a tartomány déli sarkát elfoglaló Maremma hasonlóan vonzó célpontja lehet a látogatóknak.
Maremmáról az olaszoknak elsősorban az agriturismo, azaz a vidéki turizmus jut eszébe. Pedig a vidéknek a múltja miatt sem kell szégyenkeznie, ezen a területen még ma is gyakran kerülnek elő etruszk sírok és régészeti leletek, ami bizonyítja a Toscanának nevet adó ókori nép korabeli intenzív jelenlétét.
A történelem családi történeteken keresztül is megelevenedik
A Római Birodalom bukása és az azt követő elnéptelenedés azonban a tengerparti síkság elmocsarasodásával járt, és a kialakuló lagúnákból milliónyi szúnyog terjesztette annak idején a maláriát. Maremma földjén ezért a középkorban nem jöttek létre nagy hatalmú városállamok, a vidéket előbb a Sienai Köztársaság, majd Firenze, a Medici-ház kihalása után pedig a Habsburgok vették birtokba: II. Lipót későbbi magyar király például huszonöt évig uralkodott Toscana nagyhercegeként. Néhány helyen, többek között a festői szépségű kikötőváros, Castiglione della Pescaia utcanévtábláin még ma is találkozni a kétfejű sassal.
A történelem néha családi történeteken keresztül is megelevenedik. A reneszánsz idején két pápát is adó della Rovere família egyik ága például családi szállóvá alakította campagnaticói kastélyát.
A maremmai táj képe a 20. század első felében változott meg gyökeresen, amikor megkezdődött a mocsaras területek, lagúnák lecsapolása. Az így nyert termőföldeken számtalan kisbirtok alakult, az ekkor épült villák jelentős része pedig mára az agriturismót szolgálja.
Butterók terelik a marhákat
A turizmust pedig igen komolyan veszik Toscanában. A lovas farmja mellett Mancianóban fogadót üzemeltető Emanuele Romagnoli megjegyezte, hogy a vendéglátást a tartomány nemrég új törvényben szabályozta, és ha a jogszabály életbe lép, akkor a toscanai szálláshelyeken kizárólag toszkán alapanyagokból előállított élelmiszer kínálható a vendégeknek. Ez a gyümölcsellátás terén gondot jelenthetne, a húsok terén azonban nincs ok aggodalomra: a toszkánok szerint náluk készítik Olaszország legjobb bisteccáját (bifsztekjét), ráadásul Maremma egy különleges, a magyar szürkemarhára megszólalásig (és génállományában is) hasonlító marhafajtával rendelkezik.
Ezek az állatok magyar rokonaikhoz hasonlóan ridegtartásban élnek a Maremmai Nemzeti Park területén, ahol évszázadok óta a helyi „cowboyok”, a butterók terelik őket. Mint Alessandro Zampieri, a park turisták által is látogatható állami gazdaságának vezetője felidézte, az egész napjukat lóháton töltő butterók sajátos kultúrát alakítottak ki, egyedi nyeregtípusokkal és szerszámokkal, és máig ápolják egykori társuk, Augusto Imperiali emlékét, aki magát Buffalo Billt is legyőzte egy versenyen a 19. század végén.
A maremmai marháétól nem sokkal marad el a vaddisznóhús népszerűsége. Az Alberese mellett családi fogadót vezető Moira Guerri szerint a helyi vaddisznók kisebbek és fürgébbek magyar társaiknál, és némileg más ízű a húsuk is, amelyből a cinghiale alla maremmana nevű jellegzetes helyi fogás készül. Ez az étel ránézésre emlékeztet a sertéspörköltre, az olyan hozzávalók, mint a boróka vagy a vadolívabogyó mégis egészen más ízvilágot eredményeznek.
