A nagyváradi római katolikus püspöki palotát Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként tartják számon. A még renoválás alatt álló, de már részben felújított épület egyik emeletét egyházművészeti kiállítással nyitotta meg kapuit a közönség előtt.
A palota 1762 és 1776 között épült Franz Anton Hillebrandt tervei alapján. A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező épületet a román kommunista állam államosította, és több évtizeden át múzeumként használta.
A püspökség célja, hogy a palota ismét a város közművelődési, művészeti és közösségi fejlődését szolgálja. Ezért a palotában a közművelődést szolgáló multifunkcionális tereket alakítanának ki, amelyek zenei, képzőművészeti, múzeumpedagógiai, tudományos és egyéb rendezvények befogadására lennének alkalmasak. A püspökség szándéka, hogy a nagyváradi közösség hasznára fordítsák egyházmegye közel ezeréves múltjának máig fennmaradt, talán legszebb örökségét, amely az európai barokk egyik legavatottabb építészének, a budai királyi palotát is megálmodó bécsi császári építésznek, Franz Anton Hillebrandtnak a munkája.
A Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként számon tartott palotát a második világháborút követően (1948-ban) az államhatalom lefoglalta, és különböző intézmények használatában volt a legutóbbi időkig. A rendszerváltást követően tulajdonjogát hosszas, nyolc év pereskedés után, 2004-ben kapta vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A püspökség a magyar állam támogatásával látott neki az épület felújításának, miután úgy alakították a romániai feltételeket, hogy EU-támogatásra nem pályázhatott. Az egyházművészeti kiállítást az épület már felújított részében rendezték be.
Egyházművészeti kiállítással nyitotta meg kapuit a közönség előtt az egyház által csaknem három éve birtokba vett, és még felújítás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota.
Az elmúlt évszázad viharainak a túlélését, és az elmúlt évtizedben történt megerősödést mutatja, hogy a püspöki palota egyik épületrésze visszakapta régi fényét és rendeltetését, említette ünnepi beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Az államtitkár ugyan név szerint nem említette Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnököt, de bírálta azt a tervét, hogy összevonja az önkormányzatnak alárendelt kulturális intézményeket, nevezetesen a nagyváradi román és magyar színházat, valamint a filharmóniát.
Böcskei László megyés püspök felidézte: amikor 2009-ben átvette elődjétől, Tempfli Józseftől a palota kulcsát, azt a feladatot kapta: „csináljátok tovább!” Ehhez kapott nélkülözhetetlen segítséget a magyar államtól. Megjegyezte: most csak az első emeletet adják át, de reményeik szerint őszig befejeződik a pince, a földszint és a második emelet felújítása is. Úgy dolgoztak, hogy a palota megőrizze régi pompáját, ugyanakkor meg is feleljen a mai követelményeknek. A püspök azt is megjegyezte, hogy míg a felújítás zajlik, csak sajátos program szerint és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a kiállítás. Erről a püspökség honlapján lehet tájékozódni.
A püspökség tájékoztatójából kiderül: a kiállítás az egyházmegye vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjait mutatja be a reneszánsztól a 19. századig. Emellett az egyház liturgikus ötvösgyűjteménye és a 18-19. századi egyházi textilgyűjteményének egy része válik láthatóvá. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.
Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László királynak, a város alapítójának, valamint az egyházmegye mártír püspökeinek, Boldog Bogdánffy Szilárdnak, Boldog Scheffler Jánosnak és a Váradon pappá szentelt Boldog Apor Vilmosnak a tiszteletére. A palota második emeletére modern művészeti kiállítást és konferencia-központot rendeznek be.
A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező nagyváradi római katolikus püspöki palota 1762 és 1776 között épült a Budavári Palota átalakításán is dolgozó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.
Gazda Árpád
