„Egyedül lenni nem olyan jó, mint ketten lenni és összetartani.” 140 éve született Alan Alexander Milne, Micimackó, Füles és Malacka szülőatyja. A vidámság, a jókedv, az öröm írója volt, ahogy a magyar kiadás fordítója, Karinthy Frigyes is.
A. A. (Alan Alexander) Milne 1882. január 18-án született Londonban. A skót származású író Londonban töltötte gyerekkorát két fiútestvérével. A tanár szülei által alapított iskolában többek közt H. G. Wells is oktatta, majd a cambridge-i Trinity College-ban tanult matematikát. (Később ennek az iskolának a könyvtárára hagyományozta a Micimackó kéziratát). Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, s tanulmányai befejeztével a lapnál lett helyettes szerkesztő.
1913-ban feleségül vette Dorothy Daphne de Selincourt-t, majd megszületett Christopher nevű gyermekük. Igen, az ismerősen csengő név, Christopher Robin, azaz Róbert Gida – Milne saját gyermekét írta bele világhírű regényébe, a Micimackóba.
A. A. MILNE: FÜGGETLENSÉG
Sohasem,sohasem, sohasem szerettem, hogy:
„Vigyázz magadra!”
Sohasem,sohasem, sohasem állhattam, hogy:
„Fogd meg a kezem!”
Sohasem,sohasem, sohasem érdekelt, hogy:
„Ne mássz fel oda!
Olyan rossz ezt mondani. De nem hisznek nekem.
Bár ismert pacifista volt, besorozták és Franciaországban szolgált, élményeiből született 1934-ben kiadott Peace With Honour című regénye. A második világháború idején némiképp revideálta nézeteit, ennek a War With Honour című könyvében adott hangot. A háború idején hevesen bírálta a humoros regényeivel világhírűvé vált P. G. Wodehouse-t, aki a nácik Franciaországban elfogtak és egy évig őrizetben tartottak. Wodehouse fogságban írott jegyzeteit rendszeresen sugározta a berlini rádió, s hiába űzött ezekben gúnyt a németekből, Milne hazaárulással vádolta meg. Az ellenségeskedés irodalmi terepen folytatódott, Wodehouse kései regényeibe előszeretettel illesztett a Micimackó költeményeit parodizáló bugyuta versikéket. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, hosszú betegség után 1956. január 31-én halt meg.
A két háború között publikált művei nagy sikert arattak, az 1924-ben kiadott When We Were Very Young (Amikor még kicsik voltunk) és az 1927-es Now we are six (Hatévesek lettünk) című verseskötete meghozta számára a világhírnevet. Roppant népszerűségét azonban a minden korosztály számára üdítő olvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackóval szerezte. (Micimackó hivatalos születésnapja 1921. augusztus 21., ekkor kapta Christopher Robin első születésnapjára játékmackóját).
A könyvet, amely Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában 1935-ben jelent meg. „Minden igazi író nyelvművész, Karinthy emellett nyelvbűvész vagy nyelvzsonglőr is – írja Kamarás István OJD. – Méghozzá többféle műfajban. És nagy játékos. Akkor is, amikor paródiát ír, akkor is, amikor barátait tréfálja meg, akkor is, amikor társasjátékokat talál ki, és persze akkor is, amikor a Micimackót fordítja.”
Minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi érdekessége, hogy a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és holt nyelvtől szokatlan módon sokáig szerepelt az amerikai bestseller-listán is. A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, a Walt Disney Stúdió szívmelengető rajzfilmet készített belőle, „főhősének” csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Varsóban pedig utcát is elneveztek róla.
„Amikor először hallottam a nevét, én is azt kérdeztem, amit ti akartok kérdezni: „Hát nem fiú? Azt hittem, fiú.”
– Én is azt hittem – mondja Róbert Gida.
– De hát akkor nem lehet Mici a neve! Miért hívod Micinek?
– Nem én hívom…
– De hát azt mondtad.
– Mert úgy hívják. Nem érted, hogy úgy hívják?
– De igen, hogyne – mondtam gyorsan, és remélem, hogy ti is befejezitek ezzel a kérdezősködést, mert bővebb magyarázat nem áll rendelkezésre.” (Alan Alexander Milne: Micimackó)
Az igazsághoz tartozik, hogy a könyv Micimackó mézmániájával gyerekek milliót vezette félre a medvék táplálkozási szokásait illetően, a valóságban ugyanis jobbára füvet, bogyót és kisebb állatokat esznek, s ha méhkast találnak, inkább a lárvákat részesítik előnyben.
A Micimackó a múlt század száz legnépszerűbb könyve közül a tizenhetedik, csak az 1985-ös orosz fordításból három és félmillió kelt el, az ugyanabban az évben megjelent latin fordítás pedig abban az évben a legnépszerűbb amerikai idegen nyelvű könyvnek bizonyult. A Micimackó A Nagy Könyv című magyar olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb 12-be, újszerű és nagyon frappáns tévés „átiratát” Alföldi Róbert készítette el, felvonultatva a magyar színjátszás nagyjait.
Természetesen a csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly tökéletes emberi karakterek, a százholdas pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó. A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi.
A Walt Disney filmprodukció sikerének titka is abban kereshető, hogy hű maradt a szöveghez, a mesekönyves kerethez és a klasszikus Shepard-rajzfigurákhoz. A Disney cég egyébként 2001-ben nem kevesebb mint kétszáznegyven millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.
„– Micimackó! Mi van, ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap, amikor el kell válnunk?
– Ha együtt válhatunk el, akkor semmi kifogásom ellene.
– Na igen-igen, úgy könnyű. De… ha nem lennénk együtt? Hogyha én máshol lennék?
– Jajj… de nem lehetsz máshol, hiszen nélküled egészen elvesznék. Kinek szólnék egy olyan bizonyos holnapon, amikor épp nem vagyok elég erős, vagy elég bátor?
– Hát tulajdonképpen…
– És kitől kérnék tanácsot, amikor nem tudnám, hogy merre tovább?
– Micimackó, mi van, ha mégis?
– Mégsem, az nem fordulhat elő… Ha mégis eljön az idő, amikor nem leszünk együtt, akkor nagyon fontos, hogy megjegyezz valamit!
– Mi az a fontos megjegyezni való?
– Hogy bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb vagy, mint sejted és okosabb, mint véled. De a legfontosabb az, hogy ha el kell válnunk, én akkor is mindig veled leszek… veled leszek!” (Alan Alexander Milne: Micimackó)
Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, A fiú hazajön című darabját Magyarországon a Kis Színház mutatta be 1948-ban. Számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.
Bár hallhatatlanná a Micimackó-könyvek tették, ő tulajdonképpen nem is gyerekeknek írt, fiának például sose olvasta ezeket fel. Christopher Robin Milne, az író fia nem is igazán akart Róbert Gida lenni, nem sok örömét lelte a játékállat-birodalom vezérének szerepében. Szüleivel állítólag nem tartott túl szoros kapcsolatot, nem tudott szabadulni a rá osztott szereptől, amivel élete során azonosították. Önéletrajzi vallomása kissé illúzióromboló, de mindez nem von le a művek értékéből és töretlen népszerűségéből.
„Évek múltán, amikor már magam is egy D. korabeli fiú apja voltam, meghívtak egy középiskolai igazgatók számára rendezett vacsorára. A vendégek szemmel láthatólag mindnyájan arra készültek, hogy beszédeket mondjanak. Két igazgató már el is mondta a beszédét, arról szóltak, hogy a szülők milyen nagy mértékben gátolják a tanárok áldásos munkáját. Minden igyekezetemmel kerülöm a szónoklatokat, ezúttal mégis meg kellett szólalnom. Épp aznap este történt, hogy otthon Euklidész vagy a Kincses sziget egyik fejezete között kellett választani, melyik legyen az esti mese. A fiam Euklidészt választotta, mert az „sokkal érdekesebb”. – Minden gyerek – mondtam (talán kissé indulatosan) -szeret tanulni. – Semmi sincs, amit nagyobb lelkesedéssel csinálnának. Azután ideküldjük őket az önök iskoláiba, és két, három, vagy négy év alatt önök minden rajongásukat megölik. Mire tizenöt évesek lesznek, már csak egyetlen vágyuk van – az, hogy minden tanulástól megszabaduljanak. Nem csoda, hogy önök nem szívesen találkoznak velünk, szülőkkel.” (Alan Alexander Milne: Már túl késő… Önéletrajz)
Számos ország már tanrendjébe is bevette Milne művét, a Berkeley Egyetemen kötelező olvasmány. Az okoskodó medvéről és barátairól szóló történetek nemzedékről nemzedékre minden olvasni szerető ember kedvencei.
Népszerűségét mutatja az is, hogy 1995-ben rekordáron, 6750 fontért kelt el a Christie,s árverésén a Winnie-the-Pooh első kiadásának egy példánya, az író kedvenc játékmackóját pedig egy 1996-os aukción 4600 fontért vették meg.
