A bibliotéka a pesti pálos kolostor épületében 215 éve,1803. augusztus 20-án nyílt meg. 1803. december 10-én avatták fel ünnepélyes körülmények között, amikor is Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak.
215 éves az Országos Széchényi Könyvtár – Csaknem 140 évig Pesten, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött
1802. november 25-én alapították az Országos Széchényi Könyvtárat. Széchényi Ferenc 1802 márciusában folyamodványt nyújtott be a bécsi magyar kancelláriához. Kérte, hogy gyűjteményét, amely könyv-, kézirat-, kép-, szobor-, metszet-, térkép-, címerkép- és éremanyagból állt, a nemzetnek ajándékozhassa. Az irat a budai helytartótanácshoz került, amely néhány kiegészítéssel visszaküldte azt a kancelláriához, s ez utóbbi szólította fel a kezdeményezőt az ajándékozó okirat kiállítására. Széchényi Ferenc november 25-én adta be a bécsi kancelláriához az ajándékozó alapítólevelet, amelyet az uralkodó, I. Ferenc másnap, november 26-án írt alá, egyben kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt. Ez az aktus jelentette Magyarország nemzeti könyvtárának megszületését.
A bibliotéka a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg. 1803. december 10-én avatták fel ünnepélyes körülmények között, amikor is Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. 1808-ban az országos rendek egy törvénycikkel életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot és az új intézmény keretébe illesztették a könyvtárat is, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet kapta.
A könyvtár helye az alapítás óta többször változott, mígnem 1846-47 folyamán költözött a Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe. A Nemzeti Múzeumtól 1949-ben önállósult szervezetileg, és a folytonosan gyarapodó gyűjtemény is kinőtte a rendelkezésre álló területet, így Országos Széchényi Könyvtár néven 1985. április 2-án elhelyezésében is: az újjáépített Budavári Palotában kapott helyet, így azóta nagyobb, korszerűbb helyen működhet.
Nemzeti könyvtárunk feladata a magyar és a magyar vonatkozású írott, kulturális örökség megőrzése a kézírásos kódexektől a nyomtatott műveken át az elektronikus kiadványokig. Gyűjtőkörébe tartozik minden Magyarországon kiadott mű (a köteles példány-rendszer révén itt található a magyarországi kiadványok legteljesebb gyűjteménye), valamint minden magyar nyelven megjelent, illetve magyar nemzetiségű író vagy közreműködő által készített, továbbá minden magyar vonatkozású alkotás.
A könyveken kívül a könyvtár nem nyomtatott dokumentumokat, kéziratokat, hangfelvételeket, mikrofilmen vagy elektronikus adathordozón tárolt anyagokat is gyűjt. Jelenlegi mintegy 7 milliós állományából több mint 2 millió a könyv. Az OSZK hatalmas térkép és metszet-gyűjteménnyel, zeneműtárral, plakát és nyomtatvány állománnyal is rendelkezik.
A gyűjtemény számos ritkaságot tartalmaz: 1473-ból való első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum. Mintegy 8500 darab 1711 előtt megjelent könyvet őriz a Régi nyomtatványok tára. Itt található a Halotti beszéd, 32 darab Mátyás király corvináiból, a Kölcsey kézírású Himnusz és számos Petőfi-, Kossuth-, és Ady-kézirat.
A Széchényi Könyvtár állandó és időszakos kiállításoknak is gazdája. A bicentenárium alkalmából nyílt meg az Ércnél maradandóbb című kiállítás, amely a közgyűjtemény és bibliotéka legértékesebb darabjait mutatja be.
