„Egyébként Micimackó néha játszani szeret, néha pedig leül a szemben a kandallóval, és ilyenkor mesélni kell neki.” 135 éve született Micimackó „szülőatyja”, Alan Alexander Milne.
„S miután ezzel vége is ennek a történetnek, s különben is az utolsó mondat nagyon hosszú volt, magam is elfáradtam bele, s úgy gondolom, itt abba is hagyhatjuk.” (A. A. Milne: Micimackó)
Alan Alexander Milne (A. A. Milne) 1882. január 18-án született Londonban. A skót származású író a tanár szülei által alapított londoni iskolába járt, majd Cambridge-ben tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyományozta).
A. A. MILNE: MICIMACKÓ
Az olvasóhoz
Köszöntünk, kéz a kézben
(részemről mondjunk mancsot),
hogy teljesítsük részben
kérésed és parancsod,
mely minket felidézett,
mint mackóvágy a mézet.
Róbert Gida meg én
egy lélek, két legény,
egymást nagyon szeretjük,
és együtt
s evégett
ketten szeretünk téged.
(Fordította: Karinthy Frigyes)
Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, tanulmányai befejeztével a lapnál helyezkedett el. Szabadúszó szerzői időszakára Milne Már túl késő… című önéletrajzi könyvében így emlékezett vissza: „Ki tudja miért, mindig az a fenyegetés lógott a fejünk felett, hogy banktisztviselők leszünk. A többi fiúnak azt mondogatták, hogy felcsaphatnak a seregbe, kivándorolhatnak, esetleg elmehetnek utcaseprőnek. Minket azonban gyerekkorunk óta azzal ijesztgettek, hogy ha nem tanulunk, akkor bankfiúk leszünk. Úgy tartották: az emberiség legalja végül a bankokban telepszik meg. Hogy vajon mi kellett ahhoz, hogy egy banktisztviselő ekkora kiábrándulást okozzon apánknak, arra soha nem jöttünk rá.”
Milne ismert pacifista volt, az első világháború kitörése után azonban besorozták (a francia fronton szerzett élményeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Honour című műve). 1927-ben jelent meg Holnemvolt című meseregénye, amelyben varázslat követ varázslatot, ám a mese szabályai szerint végül minden jóra fordul. Milne ellenállhatatlan humora és nyelvi játékai, ragyogó jellemábrázoló képessége, fordulatos meseszövése, gyereknek, felnőttnek egyaránt élvezetes olvasmánnyá teszi a kalandos, kacagtató meseregényt.
A sikert 1924-ben kiadott Amikor még kicsik voltunk és az 1927-es Hatévesek lettünk című verseskötet hozta meg számára. Milne azonban nemcsak meseregényeket írt, izgalmas bűnügyi történetek is kikerültek tollából. 1922-ben jelent meg A vörös ház rejtélye című krimije, aminek adaptációja ma is fut az angol színházakban. A tipikusan angol vidéki kúrián játszódó történetben minden izgalmat szolgáló „kelléket” megtalál magának a T. Olvasó: rejtélyes gyilkosságot, kísértetet, titkos folyosót, agyafúrt gyilkost és – természetesen – egy Sherlock Holmes-i logikával rendelkező, zseniális detektívet.
„Valaki csak van bent, ha egyszer azt mondta, hogy senki. Senki nem mondhatja azt, hogy senki, anélkül hogy valaki lenne. Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell.” (A. A. Milne: Micimackó)
A világhírnevét és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti. Micimackó (angolul Winnie the Pooh) „hivatalos születésnapja” is ismert: Christopher Robin 1921. augusztus 21-én kapta első születésnapjára játékmackóját. A történet szerint réges-régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám, ugrálós Tigris és persze mindnyájuk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – majdnem hatéves -, mindig mindent rendbe hoz.
A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabot írt. A fiú hazajön című darabját Magyarországon a Kis Színház mutatta be 1948-ban. Számos regényt, novellát és verset írt. Az 1933-ban megjelent Micsoda négy nap!-ban a bájos szőke, tizennyolc esztendős Jenny Windell egy szép napon visszatér őseinek immár fél éve elhagyott hajlékába – és voltaképpen nem is csudálkozik különösebben, amikor a szalonban egy holttestre bukkan. A regény megihlette Karinthy Frigyest, aki nem sokkal az eredeti mű megjelenése után fordította le, a történetből angol film is készült. Az 1927-ben kiadott Now we are six (Hatévesek lettünk) című verseskötete szintén sikert aratott. „Ahol én vagyok, ott van Micimackó, / együtt vagyunk mindenképpen. / Amit én teszek, mindig azt teszi ő” – mondja Róbert Gida az egyik versben, de Micimackó mellett megjelenik ezekben a bűbájos versekben – melyek leheletfinom megfigyelésekkel, tréfás ötletekkel, groteszk humorral és érzékeny lírával járják körül a hatéves kisfiú világát – a Micimackóból már ismert többi szereplő is. Malacka például.
„Boldogtalan, öregedő férfi vagyok” – írta magáról Milne, miközben ünnepelte őt a világ. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg.
Christopher Robin Milne, az író fia nem igazán akart Róbert Gida lenni. 1996-ban bekövetkezett halála után az angol lapok arról írtak, hogy nem sok örömét lelte a játékállat-birodalom vezérének szerepében. Szüleivel állítólag nem tartott túl szoros kapcsolatot, nem tudott szabadulni a rá osztott szereptől, amivel élete során folyton azonosították. Önéletrajzi vallomása kissé illúzióromboló, de mindez nem von le a művek értékéből és töretlen népszerűségéből.
A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján. A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle – sőt, a Disney-cég 2001-ben 240 millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.
A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. A Micimackó a múlt század legnépszerűbb regényei közül a tizenhetedik, idehaza A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb tizenkettő közé.
A csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó. Számos ország a tanrendjébe is bevette Milne művét, amely filozófiai értekezéseket is ihletett. A Micimackó első kiadása 1995-ben 6750 fontért kelt el egy árverésen, az eredeti illusztrációkért 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek.
Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.
