A világ legnagyobb és egyszersmind a legrégebbi történeti múzeumainak egyike, a londoni British Museum 255 éve nyílt meg a nagyközönség számára.
A British Museum a világ egyik legnagyobb történelmi múzeuma, melyet 1753-ban alapították és 255 éve, 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt és a történelem kezdetétől napjainkig mutatja be az emberi kultúra történetét.
Az emberiség történelmének és kultúrájának egyik legnagyobb és legátfogóbb tárházában, több mint 50 ezer négyzetméteren 13 milliónál is több tárgyat mutatnak be, illetve raktároznak. A múzeum évek óta a szigetország leglátogatottabb nevezetessége. Az intézményt évente felkereső 6 millió látogatótól, néhány időszaki kiállítást leszámítva, nem szednek belépti díjat.
A gyűjtemény alapjait a polihisztor Sir Hans Sloane természettudós fektette le. Végrendeletében a 71 ezer tárgyból álló gyűjteményt – az örököseinek fizetendő 20 ezer font ellenében – II. György királyra és a brit nemzetre hagyta, csak azt kötötte ki, hogy hagyatékát egyben kell tartani. A parlament még a tudós halálának évében, 1753. június 7-én elfogadta a British Museum létrejöttét kimondó törvényt. A múzeum 1759. január 15-én nyílt meg a London központjában található Bloomsburyben, a Montagu család egykori palotájában. Ezzel újfajta múzeumtípus született, amely már nem tartozott egyetlen egyházhoz, előkelőséghez vagy a királyhoz, kapui nyitva álltak a nagyközönség előtt, és gyűjtőköre úgyszólván mindenre kiterjedt.
1757-ben a király kötelespéldány-rendelettel biztosította, hogy az országban megjelenő minden könyv bekerüljön a nemzet könyvtárába. A következő két és fél évszázad alatt a gyűjtemény gyarapodott, számtalan új társintézményt hozott létre, az épületet többször bővítették. A mai négyemeletes épületben csaknem száz terem található, bejárása legalább egy napot igényel. Az oszlopcsarnokos főbejárat 1823-ban Robert Smirke tervei alapján épült.
Kincsek a világ minden tájáról
A világon egyedülálló a múzeum múmia- és ékírásos gyűjteménye, valamint a görög, római, nyugat-ázsiai, történelem előtti római és brit régiséggyűjteménye. Legismertebb kiállítási tárgyai az 1802-ben megszerzett, az egyiptomi írás megfejtését lehetővé tevő rosette-i kő, az Elgin-márványok (az athéni Parthenont díszítő 2300 éves szobrokat és domborműveket Lord Elgin egykori angol követ vette meg és vitte Londonba a XIX. században, a műkincset Görögország visszaköveteli) és a benini bronzszobrok, amelyeket 1897-ben egy katonai expedíció zsákmányolt Nigériában. Látható a múzeumban II. Ramszesz fáraó kolosszális mellszobra, a világ legrégibb üvege, Michelangelo, Leonardo, Dürer rajzai és rézkarcai, Picasso grafikái. Említésre méltó a Hungarica-gyűjtemény is, amelyben több magyar ősnyomtatvány egyetlen megmaradt példánya található.
Időről időre fellángol a vita, hogy vissza kell-e szolgáltatni a külföldről származó műkincseket, amit a múzeum konzekvensen visszautasít. Azzal érvelnek, hogy ha minden ilyen tárgyat visszaadnának, kiürülnének a kiállítótermek, arról nem is beszélve, hogy számtalan lelet az eredeti helyén már régen az enyészeté lett volna.
Különleges időszaki kiállítások
Az utóbbi években az érdeklődők az állandó tárlat mellett több különleges időszaki kiállítást láthattak, egyebek között az utolsó azték uralkodóról, II. Moctezumáról, az ókori afrikai Ife Királyság káprázatos képzőművészetéről, a mekkai zarándoklatról, és bemutatták a vallásos rendeltetésű ókori egyiptomi szövegek gyűjteményét, a Halottak Könyvét is. II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjai voltak láthatóak azon a nagyszabású lótörténeti kiállításon, amely 2012-ben az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat része volt.
Kiállítást szenteltek Shakespeare-nek, amelynek keretében látható volt az 1623-ban kiadott első Shakespeare összes és a drámaíró műveinek egyik 1970-es, a közelmúltban elhunyt Nobel-békedíjas dél-afrikai politikus, Nelson Mandela és társai által a börtönben kézről kézre adott olcsó kiadása is.
2013-ban bemutatták a Vezúv kitörésekor elpusztult Pompeji és a szomszédos Herculaneum városát, ezekben a napokban zárult a japán erotikus művészetnek szentelt tárlat, s jelenleg is látható a Dél-Amerika titokzatos aranyvárosaként emlegetett Eldorádó történetét bemutató kiállítás. 2014 márciusában a valaha felfedezett legnagyobb viking hajóroncsot állítják ki a múzeum nagyszabású, új tárlatán.
