A festészet történetének egyik legnagyobb hatású mestere, Michelangelo Merisi da Caravaggio egyszerre élt rövid, vad, alkalmanként bűnöző életet és lépett fel, mint művészeti forradalmár.
Az európai festészet nagy forradalmára, Caravaggio 1571. szeptember 29-én (egyes források szerint 1573. szeptember 28-án) született Milánóban és 1610. július 18-én halt meg Rómában. Korai tanulmányai hatására elköteleződött a realista ábrázolásmódnak, és kiábrándult az idealizálásból; később Rómában ráébred, ezek gyökeresen új művészeti elképzelések. A vallásos képein szereplő szentek és esdeklő alakok megfestéséhez valódi rongyos, ráncos, piszkos lábú parasztmodelleket választott. Nem meglepő, hogy ez felháborította az ortodox patrónusokat és a nagyközönség tagjait egyaránt, akik előnyben részesítették a manierizmus mesterkélt eleganciáját Caravaggio valósághű megfigyeléseivel szemben.
Szembetűnő Caravaggio módszere: közvetlenül festette le a modelleket, s nem készített vázlatot. Ez valószínűsíti a lencse használatát, mint technikai segédeszközt. Köztudott, hogy patrónusa, Cardinal del Monte némileg értett az optika tudományához, s lehetséges, hogy ellátta a művészt olyan eszközökkel, melyek a képet közvetlenül rávetítették a vászonra, s ezek segítségével a festő jól vissza tudta adni az éles kontrasztokat és rövidülést.
A Gyümölcskosarat tartó fiú
Lehetséges, hogy a fiú, aki mintha a gyümölccsel együtt felajánlkozna a nézőnek, önarckép. Caravaggio körülbelül 21 éves korában,1593-94 körül festette a festményt, de már ekkor is magabiztosan bánik a szélsőséges fény és árnyék kontraszttal, ismert nevén chiaroscuro technikával. Míg a Serdülő Bacchus című festménye esetében a repkénnyel és szőlőlombbal koronázott istennel jelenik meg a pazar csendélet, addig itt sokkal inkább a vágyakra helyezi a hangsúlyt. A finom arcú, kecses fiút realista módon jeleníti meg, míg a gyümölcsökkel teli kosarat a kezében tartja. A direkt és fix módon megvilágított fiú alakja így is a képet gazdagító csendélet fölé magasodik.
Caravaggio új megközelítésbe helyezte a művészetet. Műveinek közvetlensége megfelelt a katolikus ellenreformáció törekvéseinek is. Caravaggio egyszerre élt rövid, vad, alkalmanként bűnöző életet és lépett fel, mint művészeti forradalmár. Művészete ma is érzékelteti hatását, elsősorban a filmrendező Pasolini, Jarman és Bertolucci alkotásaiban.
