Géra Eleonóra és Szécsi Noémi korabeli illusztrációkkal kísért nőnapi előadásukban bemutatják a századforduló ismert és ismeretlen nőalakjainak magánéletét és hétköznapjait.
Szécsi Noémi és Géra Eleonóra a századforduló ismert és ismeretlen nőalakjainak magánéletét és hétköznapjait mutatja be március 8-án, a korabeli illusztrációkkal kísért nőnapi előadáson az Alexandra Pódiumon.
A ház úrnőjétől a szüfrazsettig – nők a századfordulón
A 19. és a 20. század fordulóján Magyarországon is szenvedélyes viták folytak a nők „természetadta” és „természetellenes” szerepeiről. Nyilvánvalóan a nő volt a családi élet alappillére, de egyre többen tanultak és munkába álltak – kényszerűségből vagy függetlenségvágyból. A megváltoztathatatlan és a változó női szerepek először léteztek egymás mellett.
Mekkora hatalommal bírt a középosztálybeli nő a saját otthonában? Hogyan irányította személyzete és családtagjai életét? Miképpen volt befolyása a család pénzügyi helyzetére – még akkor is, ha a pénzt nem ő kereste meg? Milyen egyéb kötelezettségei voltak a családon kívül? Milyen áldozatokat kellett hoznia a nőnek, ha tanulni vágyott vagy művészettel kívánt foglalkozni? Milyen pályák álltak nyitva előtte? Lemondhatott a házasságról? És vajon miről kellett lemondania, ha férjhez ment és gyerekeket szült? Ezekre a kérdések ad választ Szécsi Noémi és Géra Eleonóra izgalmas előadása.
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860 – 1914)
A szerzőpáros könyve, A budapesti úrinő magánélete a nőtörténetnek azt a nagy korszakát öleli fel, amelyben egy nő nemcsak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekes női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről – szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről – vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.
„19. században a romantika hatására soha nem látott mértékben felvirágzott Európában a levélírás divatja és ezzel a női írásbeliség. A levelezés a társas érintkezés egyik formája, segítségével a gratulációtól a lánykérésig mindent el lehetett intézni. Népszerűségét nagyban elősegítette, hogy ebben az évszázadban következett be a posta forradalma: a vonatközlekedés felgyorsította a levélforgalmat, a század második felére azon osztályok lányai, amelyek részesülhettek az írni és olvasni tanulás kiváltságában, szorgalmasan írták a leveleket, akkoriban – a naplóírás mellett – a női írásbeliség túlnyomó részét ez tette ki. A két műfaj időnként keveredett, a közeli családtagoknak küldött tudósítások szerepe bizonyos élethelyzetekben – például ha új taggal bővült a család – felértékelődött, és nem egyszeri olvasásra szolgáltak, hanem olyasfajta örök emléknek, mint a családi fotóalbum vagy a manapság divatos babanapló.”
Szécsi Noémi a Gondolatolvasó című regény megjelenése után indította el a Halcsontos fűző című blogot, ahol a könyvhöz folytatott nőtörténeti kutatás érdekességeit tette közzé. Szerzőtársa, Géra Eleonóra az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Évek óta tart szemináriumokat a 19. századi nők hétköznapjairól. A kétszólamú, gazdagon illusztrált könyv izgalmas és olvasmányos nőtörténet sok-sok érdekes, híres vagy hírhedt szereplővel.
Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A ház úrnőjétől a szüfrazsettig – nők a századfordulón című különleges előadással köszönti a nőket március 8-án 18 órakor az Alexandra Pódiumon (1055 Budapest, Nyugati tér 7.).
