Az orosz alkotók nem elégedtek meg a nyugati művészet másolásával. A művészet forradalma elnevezésű kiállításon többek között olyan nevek szerepelnek, mint Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinszkij, Alekszandr Rodcsenko, El Liszickij, Natalja Goncsarova vagy Mihail Larionov.
A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum kollekciója az orosz avantgárd művészetének egyik legrégebbi és legegységesebb gyűjteménye. Ez az Oroszországon kívül még soha ki nem állított anyag mutatkozik be most Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A negyven kiemelkedő művet felvonultató kiállításon többek között olyan nevek szerepelnek, mint Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinszkij, Alekszandr Rodcsenko, El Liszickij, Natalja Goncsarova vagy Mihail Larionov.
A Jekatyerinburgi Művészeti Múzeum az 1910-1920-as évek orosz avantgárd művészetének egyik legjelentősebb gyűjteménye. A múzeum alapítása szorosan összefügg az orosz kulturális élet forradalom utáni átszervezésével. A Közoktatási Népbiztosság (Narkomprosz) moszkvai képzőművészeti osztályán 1918-ban azzal a céllal gyűltek össze az avantgárd művészek, hogy a modern művészeti múzeumok és az állami kiállítások népnevelési elveit megvitassák. Anatolij Lunacsarszkij közoktatási népbiztos 1918 decemberében jóváhagyta azoknak a kortárs művészeknek a névsorát, akiknek a műveit a Narkomprosz az állami művészeti alap számára meg kívánta vásárolni. 1920-ban ebből a hatalmas anyagból válogatták A modern festészet összes irányzata című nagyszabású kiállítást, amely a későbbiekben a jekatyerinburgi múzeum gyűjteményének is az alapját képezte. A gyűjteményt 1925 és 1934 között az Uráli Állami Múzeumban őrizték, majd 1936-ban átkerült az újonnan megnyílt Szverdlovszki (Jekatyerinburg neve a szovjet időkben) Művészeti Galéria tulajdonába.
Galéria – A művészet orosz forradalma
Kazimir Malevics híres Fekete négyzete határkő volt, hiszen szakított azzal a nézettel, hogy a művész dolga a látható lemásolása – utalt a szuprematizmus, egyben az orosz avantgárd emblematikus alkotásának jelentőségére az államtitkár. Malevics sejtette, hogy a közönség még nem képes az új művészet befogadására, de ma már tudjuk, hogy az orosz avantgárd az európai modernizmus történetének egyik legkoncentráltabb fejezete volt.
Az orosz alkotók nem elégedtek meg a nyugati művészet másolásával, munkásságuk sosem párosult a múlt értékeinek teljes tagadásával, felfedezték ugyanis a modern művészet számára az orosz kultúra legmélyebb gyökereit. A korszak szellemi pezsgéséhez hozzájárult, hogy a képzőművészek együtt alkottak a koreográfusokkal, rendezőkkel, irodalmárokkal – jegyezte meg Hoppál Péter a kiállításmegnyitón.
A Jekatyerinburgi Művészeti Múzeum gyűjteményében az orosz avantgárd csaknem valamennyi irányzata – kubizmus, kubofuturizmus, neoprimitivizmus, szuprematizmus, konstruktivizmus – kiemelkedő fő művekkel van jelen. Az 1910-es évek sajátosan orosz neoprimitivista stílusát Mihail Larionov, Natalja Goncsarova és Olga Rozanova munkái képviselik. A Káró Bubi művészcsoport legendás alkotói közül többek között Alekszandr Kuprin, Arisztarh Lentulov, Ilja Maskov és Robert Falk képei találhatók a gyűjteményben. Nagyezsda Udalcova kubista kompozíciója ott volt a híres 1915-ös Utolsó futurista festménykiállítás. 0,10 című tárlaton. A Jekatyerinburgi Múzeum büszkesége, Vaszilij Kandinszkij és Kazimir Malevics egy-egy remekműve, szintén szerepel Budapesten. A szuprematizmus követői közül a gyűjtemény Olga Rozanova, Ivan Kljun és Ljubov Popova munkáit őrzi. A múzeum tulajdonában van Alekszandr Rodcsenko Absztrakt kompozíciója, amely a festő 1910-es évek végén alkotott művei közül az egyik legjelentősebb alkotás.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása végigvezeti a látogatót az 1910-es és 1920-as évek orosz avantgárd művészetének legfontosabb irányzatain. A történelem viharos eseményei is megelevenednek korabeli dokumentumokon keresztül, hiszen az orosz avantgárd kivételes művészi aktivitása csak az orosz társadalom jellegzetességeinek ismeretében és a történések sodrában értelmezhető. A tárlat korabeli dokumentum- és művészfilmek részleteinek tematikus válogatásával idézi meg a forradalmi korszak atmoszféráját. Időutazást kínál a múltba: az archív képkockákon történelmi személyek és sorsdöntő mozzanatok villannak fel, megelevenedik a társadalom különböző rétegeinek élethelyzete és hétköznapi tevékenysége.
Harminc éve nem nyílt orosz avantgárd kiállítás Magyarországon, 1986-ban is még egészen más kontextusban. A mostani megnyitó azonban kivételes alkalom azért is, mert a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum egyedülálló avantgárd gyűjteménye együtt még sohasem volt látható Oroszországon kívül.
A Nemzeti Galéria munkatársai maximális professzionalizmussal nyúltak a gyűjteményhez, és kreatív ötleteikkel az orosz avantgárd talán legérdekesebb bemutatása jött létre – méltatta a tárlatot Nyikita Korityin, a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum igazgatója. „Ez a gyűjtemény a legféltettebb kincsünk: nem aukciókról vagy adományokból, hanem maguktól a művészektől származik” – hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette, egyszerre három-öt képnél többet sosem kölcsönöznek más múzeumnak, így a mostani, egységes külföldi bemutatkozás mindenképpen egyszeri alkalom, amely a múzeum felújítása miatti zárva tartásnak köszönhető.
Gergely Mariann kurátor szerint az orosz avantgárd rövid két évtizede az európai művészet olyan termékeny korszakát jelentette, amely máig inspirációt nyújt. Az 1910-1920-as évek orosz művészei hittek abban, hogy az új képi nyelv, a naturális ábrázolástól elszakadó modellezés a modern kor jobb megértésének lehetőségét jelenti, és a forradalmi hatalom is számos munkát vásárolt a kortárs alkotóktól, hogy a frissen létrehozott művészeti nevelési központokban helyezte el ezeket – jegyezte meg. A kurátor felhívta a figyelmet arra, hogy a látogató betekintést kaphat a történelmi háttérbe is: a képzőművészeti alkotások mellett filmdokumentumokkal idézik meg azt a korszakot, amelyben ezek a remekművek megszülettek.
Galéria – A művészet orosz forradalma
Baán László, az MNG főigazgatójának elmondása szerint az egyetemes művészet történetében is egyedülálló ez a periódus, amikor kézzel fogható közelségbe került, hogy a művészek szenvedélyes víziói egy igazabb társadalomról valóra válhatnak. Amilyen közelinek tűnt ez a látomás, annyira kiábrándító lett a valóság, az orosz avantgárd művészete azonban máig kiapadhatatlan forrást jelent – emelte ki Baán László.
Az orosz avantgárd művészek negyven kiemelkedő munkáját és számos korabeli tárgyi és filmdokumentumot felvonultató kiállítás május 1-jéig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.
