Zenésznek készült, írt és fordított operalibrettót, forgatókönyvet és verset, számtalan aforizmát és aranyköpést köszönhetünk neki, de legtöbben mégis a Mézga család kalandjai és a Doktor Bubó című rajzfilmsorozatokból ismerjük.
„Te tevél tevévé engem eleve, / Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.” Romhányi József költő, író, a „rímhányó Romhányi”, számos ma is népszerű animációs film szövegírója, 30 éve, 1983. május 7-én halt meg.
1921. március 8-án született Nagytétényben, tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, az irodalom szeretete mellett a zenével való foglalatosság volt élete végéig éltető eleme. 1951-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol dramaturgként dolgozott, 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető. Innen 1960-ban a Magyar Televízióhoz került szintén művészeti vezetőnek a szórakoztató rovathoz, 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott, s évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló, ún. sanzonbizottságot.
Romhányi József: Szamármese
Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt
egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre.
De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt
Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri
csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc,
kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg.
Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit
és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő-
lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős
pörgeszőrű göndör csődöre.
Szomszédságban élt a fösvény Szemere,
annak volt egy nőstény szamara.
A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett
hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara
számára, ezért sok szemérmes szamárkönny
szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú
szamara szemére.
Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön
ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri
csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál
szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet
szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált?
Öszvért!
Pályája során több komolyzenei mű, így Hajdú Mihály Kádár Kata, Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond, Ránki György Muzsikás Péter című operájának, illetve Sugár Rezső Hunyadi című oratóriumának szövegkönyvét is ő írta. Emellett lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, illetve Orff Az okos lány című operájának és Strauss A denevér című operettjének librettóját, és az ő nevéhez fűződik a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák című, világhírű musical fordítása is.
Igazán híressé, méltán népszerűvé azonban az animációs filmekhez írt szövegei tették. Olyan közkedvelt rajzfilmsorozatok köthetők nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt, a Mekk mester, s az ő fordításában lett sikeres az amerikai William Hanna és Joseph Barbara Flintstone családja: Frédi és Béni. A két kőkorszaki szaki parádés párbeszédeit máig emlegeti a közönség. A sorozatokon túl részt vett egész estés rajzfilmek, így a Nepp József rendezte Hófehér és a Dargay Attila rajzolta Ludas Matyi elkészítésében is, sikerük nem kis részben Romhányi szellemes és frappáns szövegeinek köszönhető.
Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással és nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a „rímhányó” jelzőt, bár egyesek szerint ő maga találta ki és terjesztette el a nevével való játékot. Romhányi József utolérhetetlen tökéllyel szavalt verset is. Fellépései alkalmával rendszerint tomboló siker jutalmazta a minden apró részletében megtervezett produkciót.
„Romhányi József a nagyközönség azon kedvencei közé tartozott, akiket nem kényeztetett el az Aczél György által irányított kultúrpolitika. Annyira népszerű volt, hogy ez fel se tűnt – írta Rigó Béla a Szamárfül című Romhányi kötetben. Befolyásos barátai is már csak a halálos ágya mellett döbbentek rá arra, hogy ő azokat a díjakat, kitüntetéseket sem kapta meg, amelyek a szórakoztatás hozzá képest névtelen iparosainak is kijártak. Kárpótlásképpen sebtében odaítélt érdemes művészi címét már nem tudta átvenni, de legalább tudomást szerzett róla, épp úgy, mint a – mások által reménytelen fordítói feladatnak minősített és épp ezért hozzá került – Macskák sikeréről.”
1983-ban önálló versgyűjteménnyel jelentkezett, a Szamárfül című vékonyka verseskötet hihetetlen sikert aratott. Benne a szerző állatverseit gyűjtötte csokorba a tőle megszokott nyelvi játékokkal fűszerezve. A kacagtató-ironikus költeményekben saját emberi gyengeségeire is ráismerhet az olvasó. A kötet megjelenésének évében Romhányit érdemes művész címmel jutalmazták, ám az elismerésnek már nem örvendhetett sokáig, 1983. május 7-én Budapesten meghalt.
„Vannak alkotások, amelyek túlélik alkotójukat. Akkor is, ha nevükhöz kötjük ezeket, akkor is, ha nem. Mézga Aladár, Bubó doktor mondásai: az „egy forintért megmondom” vagy az „egy műtétnél az is számottevő eredmény, ha az orvos életben marad”, éppúgy szállóigévé vált, mint a „minden szinten szinte minden” reklámszlogen.”
