Művei megérintik és gyönyörködtetik az embert, anyaggal és anyagtalannal hoznak ismeretségbe, elgondolkodtatnak. A Nemzeti Táncszínházban tekinthető meg Andrew Fekete expresszionista festőművész kiállítása.
Közel 50 kép, valamint naplórészletek kerülnek bemutatásra, amelyek bevezetik a látogatót az alkotások keletkezésének izgalmas történetébe. A művész bravúros technikai tudását különféle technikákkal (szénnel, olajjal, tussal) készült festményein, rajzain érhetjük tetten.
A kiállítást ünnepélyes keretek között Oltai Kata művészettörténész nyitotta meg január 16-án.
Andrew Fekete (1954 – 1986) magyar származású, Angliában született absztrakt expresszionista művész, 1986-ban, tragikusan fiatalon 32 éves korában halt meg. Mozgalmas, érzelmi viharokkal teli életét a művészetnek szentelte, nemcsak festőként, hanem költőként és íróként is jelentős műveket hagyva maga után. Pályafutása építészmérnökként indult de pályája a festészetben csúcsosodott ki.
„Munkássága határozott ívet ír le a korai, szigorúan geometrikus kompozícióktól a saját maga által lírai absztrakt expresszionizmusnak nevezett stílusig vezető úton.” (részlet Benkő Zsuzsanna, művészettörténész írásából)
„Andrew Fekete számára az alkotás célja az álomkép „megérzékítése” volt. Művészetében a festői kép a látvány és az azon túlmutató élet két különböző szférájának partvonalán álló érzéki mű, mely természetével komoly ellentmondásba bonyolódva a láthatatlanba enged bepillantást, azaz a benső ember valóságáról közvetít.” (részlet Keserű Luca, művészettörténész írásából)
A most nyíló kiállítás a művész halála után 27 évvel kerül megrendezésre, családja most érezte elérkezettnek az időt arra, hogy Andrew hagyatékát a nagyközönségnek is megmutassa.
A Jung-féle alkímiát gyakorló Andrew Fekete transzban festett, álmai és intenzív látomásélményei által vezérelve. Tájképei egy arcokkal és alakzatokkal benépesített belső, lelki tájat jelenítenek meg, mellyel a művész a vallásos értékek magasabb tudatosságának megélését fejezi ki.
A „hiányzó dimenzió” útján
Andrew Fekete, absztrakt expresszionista művész, Angliában született magyar szülők gyermekeként. Fiatalon, harminckét éves korában halt meg AIDS következtében, 1986-ban. Bár az élete rövid volt, Andrew munkássága mégis több összefüggő fejlődési szakaszra osztható. Kubistaként indult, de már a kezdetektől intenzív belső élményei és látomásai irányították fejlődését.
A festő emlékirataiban beszél a „hiányzó dimenzió” kereséséről, megtalálásáról önmagában, továbbá arról, hogyan indította szakításra az absztrakcióval az, hogy engedte a tudatalattiját félig önállóan tevékenykedni művészetén keresztül. Ez vezette a lírai absztrakt expresszionizmus felfedezéséhez.
A Jung-féle alkímiát gyakorló Andrew Fekete transzban festett, álmai és intenzív látomásélményei által vezérelve. Tájképei egy arcokkal és alakzatokkal benépesített belső, lelki tájat jelenítenek meg, mellyel a művész a vallásos értékek magasabb tudatosságának megélését fejezi ki.
Galéria: Andrew Fekete festményei
Lírai absztrakt expresszionizmus
Andrew a kubizmus, és az absztrakt expresszionizmus továbbfejlesztése során jutott el a lírai absztrakt expresszionizmus kifejlesztéséig, teret engedve az érzelmek erőteljesebb kifejezésének,a vallási értékeknek, valamint egyesítve a figurális ábrázolásmódot geometrikus, illetve áramló motívumokkal. A szín az érzelmek nyelve, ő pedig kiválóan használta ezt a nyelvet. Vallásos művész volt, aki tudatosan dolgozott a tudatalattijával C.G. Jung aktív imaginációs módszere szerint. Képei a belső tájak látomásszerű élményeit hozzák elénk.
