Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Egy pompás festmény című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Egy pompás festmény

Szerző: / 2019. május 30. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Peter Paul Rubens (1577-1640): Önarckép, 1628-1630 (Fotó: Wikiart) I. Ferenc alatt a szamosújvári örmények valami városi ügyben küldöttséget menesztettek akkori plébánosuk vezérlete alatt Bécsbe.

A Rubens-kép története háromféle változatban
3.

A hivatalos szóváltások után a császár – ki 1817-ben látta épülő templomukat – kérdé, hogy miben áll a templom építtetése.

Még csak egy kis képecskére volna szükségünk, válaszolt a plébános. A templom kész. A császár azt gondolva, hogy valami kis képecskéről vagyon szó, s ezeknek a szerény igényő embereknek valami igénytelen képecskén akad meg csakugyan a szemük, rendeletet adott ki, hogy a Belvederéből választhassanak.

Ezek egy pompás, életnagyságú (állítólag) Rubens-féle drága festménnyel állottak odább.

Hazaérkezésük után figyelmeztetést kaptak, hogy nem volnának-e hajlandók a képet valami más fejedelmi ajándékkal visszacserélni, mert csak vétségből lett részükre átengedve, mivel rendkívül értékes. Kérjenek például nemesi predikátumot, mit a város keltezéskor használjon.

A válasz az volt, hogy már csak megmaradnak a felség kegyelmének e látható bizonyítványa mellett. És a képet szépen berámázták egy oltár felett. Máig is sokan bámulják a főtéri templom remekművű ereklyéjét.

 

Lejegyezte: Törös Tivadar anekdotája
Tóth Béla: Magyar anekdotakincs

A Rubens-kép története háromféle változatban:
Anekdota estére – Rubens-kép ajándékba
Anekdota estére – Rubens remeke
Anekdota estére – Egy pompás festmény

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek