A fiatal Csáth Géza „halálos” játékaitól Karinthy és Kosztolányi sem rettent meg…
>>Diabolikusabb tréfáktól sem rettentek vissza. Halálos betegnek, vagy éppen halottnak tettették magukat – az ilyen természetű játékoknak többnyire Csáth Géza, az uram unokaöccse volt a kezdeményezője –, ravatalra feküdtek, égő gyertyák közé, úgy várták egymást, majd a „halott” elröhögte magát a ravatalon. Vagy ünnepélyes arccal, zsebkendővel a szemükön azt közölték, hogy meghalt valakijük, valami közeli hozzátartozójuk. A fiatalság szívesen játszik a halál gondolatával – de ha igazi gyász vagy sérelem érte egyikőjüket, a többiek szívvel-lélekkel mellé álltak.<<
Forrás: Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthy Frigyesről