Rilke, noha apja katonatiszt volt, és ő is annak készült, legalábbis az apja akaratából, egy életen át szenvedett a katonaiskolás emlékeitől, no és attól, hogy a teljes neve: Rainer Maria Rilke.
Rilke elkényeztetett gyerekként jómódú családban nőtt fel, egész életére kihatott, hogy édesanyja kisgyerekként gyakran lánynak öltöztette, és lánynak is nevelte. Csakhogy az egyébként gyenge fizikumú Rilke lázadni kezdett a bánásmód ellen, így a katonaságot választotta, ahonnan később ugyancsak a bánásmód miatt megszökött.
A háború alatt a hesseni huszárezredben szolgált. Föltűnt az őrmesternek Rainer Maria Rilke katonásnak nem mondható viselkedése, és egy reggel magához intette:
– Hogy hívják?
– Rainer Maria Rilke, alázatosan jelentem.
– Hogy?
– Rainer Maria Rilke, alázatosan jelentem.
– Minek néz maga engem? Nekem akar bedumálni egy ilyen ostoba nevet? Hát vegye tudomásul, egyszerűen Micinek fogom szólítani!
