Nem volt ismeretlen jelenség, hogy egy átmulatott éjszaka után Karinthyt Molnár Ferenccel találja a délelőtt. A víg kedélyű íróduó időnként kibővült trióvá, ami felettébb mulatságos jeleneteket eredményezett.
Királyhegyi Pál, a kiváló író és humorista hollywoodi kalandja előtt is örömmel csatlakozott a már pityókás Karinthy Frigyeshez és az utat mutató Molnár Ferenchez, és ahogy az lenni szokott egymás vicceit és poénjait kezdték felülmúlni. Királyhegyi akkor még kezdő író és újságíró volt, így a már befutott szerzők könnyen viccelődtek vele.
Monokliját az orrára biggyesztve megszólalt Molnár Ferenc:
– Na, a Királyhegyi megkérdezi az első járókelőt, melyikünket ismeri. Fogadjunk, hogy engem fog.
Fogadtak. Királyhegyi oda is ment az első szembejövő emberhez.
– Bocsásson meg, uram, melyiket ismeri az ott álló két úr közül?
– Egyiket sem, Királyhegyi úr.
– Az már fura. Na és engem honnan ismer?
– Három évig szomszédok voltunk.
