Nóti Károly csak kávéházban tudott dolgozni…
Nóti Károly Berlinben is kávéházakban írt, miután odaköltözött filmírónak.
Felesége, hogy otthon tartsa, lakásuk egyik szobáját átalakította kávéházi sarokká. Szerzett bele márványasztalt, ruhafogast, az újságokat rámába foglalta, a feketekávét ezüsttálcán szervírozta, hogy az illúzió tökéletes legyen.
Fáradozása hiábavalónak bizonyult, mert a férje gyakran elszökött hazulról egy igazi kávéházba.
A műkávéházban az nem tetszett neki, hogy nyugodtan dolgozhatott, senki nem zavarta a munkájában. Ő arra vágyott, hogy időnként megzavarják. Kiült a boldogság az arcára, amikor egy ismerős kedvéért félretehette a megkezdett kéziratot.
Óriási betűkkel írt, legfeljebb három sort egy oldalra, így űzte el bűntudatát. Akármilyen keveset dolgozott is, az oldalak mégis szaporodtak.
Forrás: Kalmár Tibor: A nagy nevettetők
