Amikor a Vidám Színpad bemutatta Róna Tibor Több nyelven beszélünk című kabaréját, Kazal új szerepkörben mutatkozott be…
Ő volt az idegenvezető, ami ebben az esetben egy zenés konferanszié funkcióját jelentette. Hihetetlen nagy masszát kellett megtanulnia és mindezt olyan virtuóz módon adta elő, mint az egykori emlékezetes Cipzár című magánszámait.
Ebben a műsorban különösen nagy visszhangot váltott ki a Marx szoborral való párbeszéde, amelynek során bevallja neki, hogy Londonban járva nem az ő sírját látogatta meg, hanem inkább a Marks és Spencer áruházat.
Aztán Róna visszahozta a kabaré egyik ősi patentjét, az iskolatréfát, amelyben a nebulók felelnek a tanár kérdéseire. Ezúttal egy idegenforgalmi tanfolyamon kérdez a tanár:
– Milyen a jó kiszolgálás egy étkezőkocsiban?
– Gyors.
– Elégtelen – mondja a tanár. – Az a jó, ha lassan megy a kiszolgálás, mert akkor a külföldi vendég észre sem veszi, milyen lassan megy a vonat. – Majd arra okítja a növendékeket, hogy egy idegenvezetőnek ajánlatos dicsérni a külföldi nagy és széles kocsiját, mert akkor a vendég arra gondol, hogy az ő kocsija milyen széles, nem pedig arra, hogy a mi útjaink, milyen keskenyek.
Forrás: Kalmár Tibor: Legendás komédiások
