Mendelssohn egyszer együtt muzsikált az angol királynővel…
A zeneszerző nagyon örült, hogy vendéglátója az ő dalait választotta erre az alkalomra. Amikor távozni készült, az uralkodónő így szólt:
– Most, hogy annyi örömet szerzett nekem, dr. Mendelssohn, árulja el, mivel tudnám én megörvendeztetni?
– Nos, az igazat megvallva, van egy kívánságom, amelyet csak Felséged tud teljesíteni.
– Teljesíteni fogom – sietett a válasszal a királynő.
Ezután Mendelssohn elmondta, hogy semminek nem örülne jobban, mint annak, ha láthatná a királyi pár gyermekeinek lakrészét. E kérés minden bóknál jobban meghatotta az uralkodónőt, aki maga vezette végig a zeneszerzőt a gyerekszobákon. Mendelssohn őszinte érdeklődésére a királynő még a szekrények tartalmát és a kiszolgálóhelyiségeket is megmutatta neki. Eközben az uralkodóból gyakorló családanya, az engedelmes alattvalóból érdeklődő családapa lett – két szülő, aki véleményt és tapasztalatot cserél.
