Egyszer Kosztolányit „szájon vágták” vidéken…
Ismertté vált történet, amikor* Kosztolányi Dezsőt meghívta egy vidéki barátja, hogy üdüljön nála.
A harmadik nap már roppantul unatkozott, s erős rábeszélésre elmentek a helyi étterembe, hogy barátja bemutassa jeles vendégét a mezőváros értelmiségének. Egymás után érkeztek is a nevezettek: a patikus, a tanító úr, a rendőrfőnök, egy ügyvéd s a többiek. Mintha csak összebeszéltek volna, szinte be se léptek, már rendeltek is.
– Egy krigli, egy pájsli! – kiáltották sűrű egymásutánban.
Röviddel később, ahogy megkapták a sört, s tányérjukon már gőzölgött a savanyútüdő is, egyikük a pincérre kiáltott:
– A francba, milyen éles kést hozott a pájslihoz?! Hozzon azonnal egy másikat, még megvágom a számat!
– Menjünk innen – fordult barátjához Kosztolányi –, engem máris szájon vágott a helyi intelligencia!
*Az anekdota több változata ismert.
