Skócia királynőjének, I. Erzsébeet nagy vetélytársának huszonkét máltai ölebe volt, és férje, II. Ferenc francia király halála után, 1561-ben néhányat magával vitt Skóciába, ahol ugyancsak folyamatosan állatok vették körül. Egyik kis négylábú társa állítólag nem volt hajlandó elmozdulni mellőle, és bánatában néhány nap múlva követte a királynőt a halálba.
A királynő számüzetésében állatokkal vette körül magát, spánielek, vérebek, gerlék, vadszárnyasok és lalitkás madarak is az ő ellátására szorultak. Kutyáit napi két egész kenyérrel etette (akkoriban nem volt szokás hússal etetni az ebeket). Amikor Stuart Mária skót királynőt a Northamtonshire-i Fotheringhay kastélyban lefejezték 1587-ben, hogy szoknyája alatt ott lapult fekete-fehér spánielje. Szeretett négylábú társa állítólag nem volt hajlandó elmozdulni mellőle, és bánatában néhány nap múlva követte a királynőt a halálba.
William Cecil, Lord Burley így számolt be a történtekről: „Amikor az egyik hóhér lehúzta a királynő harisnyakötőjét, észrevette a kiskutyáát, amely ott lapult a királynő ruhája alatt, erővel sem lehetett onnét elmozdítani: később sem lehetett elválasztani a holttesttől…”
Stuart Mária hűséges kutyája fajtáját tekintve valószínűleg a mai Cavalier King Charles spániel egyik elődje lehetett.
