Mikszáth egyszer valami olyat írt az egyházpolitikai reformokról, ami igen felbosszantotta Szilágyi Dezsőt.
A híres jogász politikus haraggal támadt az íróra:
– Hát hogy lehet ilyeneket írni? Egy ötletért ártani az ügynek! Nem cinizmus ez? Mondd meg nekem – pattant fel mennydörgésszerű haraggal -, van-e olyan eszme a világon, amiért te meg tudnál halni?
Mikszáth sarokba szorítva, feleletet keresett.
– No, mondd meg hát!
– Engedd meg, kegyelmes uram – kezdte az író -, de mindenekelőtt egy eszméért meghalt minisztert szeretnék látni. Eddig megvallom, csak egy minisztert láttam halva, Paulert; de az is tüdővizenyőben hunyt el.
Szilágyi elnevette magát s többet egy szó szemrehányást sem tett a cikkért.
Forrás: Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim
